Huszonkétezer lengyelt végeztek ki a szovjetek

Meglepő ítélet született a katyni mészárlás ügyében

Sonnevend Pál nemzetközi jogász szerint meglepő, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletében elmarasztalta Oroszországot amiatt, mert "emberhez méltatlan módon" bánt az 1940-es katyni mészárlás áldozatainak hozzátartozóival, ugyanakkor kiemelte, a testület helyesen tette, hogy a hozzátartozóknak adott igazat.

2012.04.17 20:14MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szakértő kedden felidézte: a strasbourgi székhelyű bíróság előző nap azt mondta ki, hogy mivel Oroszország nem vizsgálta ki megfelelően a katyni mészárlást, megsértette az embertelen bánásmód tilalmát. Ez nemzetközi jogi szempontból azért meglepő, mert eddig egy ügy kivizsgálásának elmaradása miatt nem jutott még ilyen következtetésre a bíróság - mondta.
       
Mint kifejtette, az is feltűnő, hogy a bíróság egyértelműen megállapította a háborús bűncselekmény tényét egy olyan ügyben, amely nem magáról a mészárlásról, hanem annak utólagos kivizsgálásáról szólt, ezért az ítélet mindenképpen "jogfejlesztőnek" tekinthető. Természetesen kétségtelen, hogy Oroszországnak fel kellene tárnia a történteket, vagy lehetőséget kellene biztosítania az áldozatok hozzátartozóinak, hogy megtudják, mi történt 1940-ben - tette hozzá.
       
Sonnevend Pál kitért arra is, hogy csak tíz kérelmező - egy özvegy és kilenc közvetlen leszármazott - esetében állapított meg jogsérelmet a bíróság, arra hivatkozva, hogy nekik "még személyes kapcsolatuk volt" a kivégzettekkel. A nemzetközi jogász szerint "nem teljesen meggyőző", hogy ilyen választóvonalat húznak a kérelmezők között. Hozzátette: a kérelmezőknek a bíróság nem ítélt meg kártalanítást, mert a jogsérelem megállapítását önmagában elegendőnek találta.
       
Mint mondta, az ügy még nem zárult le, a fellebbezés lehetősége nyitva áll, ezzel azonban véleménye szerint Oroszország valószínűleg nem él, mert sikerként könyveli el, hogy csak kevés kérelmező esetében állapított meg jogsérelmet az európai bíróság. Az elutasított felperesek között azonban lehetnek, akik fellebbeznek az ítélet ellen.
       
A szakértő szerint nem diplomáciai ügyről van szó, az ítélet várhatóan nem terheli meg a lengyel-orosz kétoldalú kapcsolatokat. Úgy fogalmazott, hogy a bírósági döntés újabb lépés a múlt feltárására. Mivel a bíróság megállapította Oroszország jogsértését, elvileg ezt követően aktívan kellene segítenie a katyni tényfeltárást, de - mint megjegyezte - egyáltalán nem biztos, hogy valóban így is tesz.
       
Az egykori szovjet állambiztonsági rendőrség által 1940 tavaszán, a Szmolenszk melletti Katynban és két másik helyen titokban kivégzett mintegy 22 ezer lengyel fogoly, tartalékos tiszt és civil ügyében folyó vizsgálatot az orosz legfőbb katonai ügyészség, majd a legfelsőbb bíróság is lezárta. Hivatalos orosz álláspont szerint nem háborús vagy emberiesség elleni, hanem köztörvényes bűntettről van szó, amely elévültnek tekintendő.

A katyni áldozatok hozzátartozói több panasszal fordultak az Európa Tanács bírói testületéhez, az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Azt állították, hogy az orosz hatóságok nem derítették fel tisztességesen az ügyet, megalázták a hozzátartozókat, egyebek között azokkal a bírósági ítéletekkel, amelyek a bűntény történelmi tényét is tagadták.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.