Breivik nem érez büntetőjogi felelősséget

Megkezdődött a hetvenhétszeres gyilkos pere

Megkérdőjelezte az oslói bíróság illetékességét a 77 rendbeli gyilkossággal vádolt Anders Behring Breivik, akinek pere hétfőn kezdődött meg a norvég fővárosban.

_{2012.04.16 11:11MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Behring Breivik a bíróság előtt Fotó: MTI}

A vádlott, korábbi kijelentéseivel összhangban, azt mondta: elismeri az összes tettet, amellyel vádolják, de nem érez miattuk büntetőjogi felelősséget, "önvédelemből" cselekedett.
   
A sötét öltönyt viselő 33 éves férfi mosolyogva lépett be a tárgyalóterembe, majd miután levették róla a bilincset, mellkasát a szíve fölött megütve, majd ökölbe szorított kezét magasba emelve üdvözölte a jelenlévőket.
   
Ezerötszáz oldalas kiáltványa szerint, amelyet még ámokfutása elkövetése előtt írt és tett fel az internetre, ezek a jelek "az erőt, a becsületet és az Európa marxista zsarnokainak szóló kihívást" szimbolizálják.
   
Első megszólalását arra használta fel, hogy kijelentse: nem ismeri el norvég bíróságok illetékességét, mivel azok a multikulturális eszmét támogató pártoktól kapták felhatalmazásukat. Ezenkívül - mint mondta - nem ismeri el Wenche Elisabeth Arntzen bíró illetékességét sem. Ezt azzal indokolta, hogy a bírónő a barátnője Gro Harlem Brundtland volt munkáspárti miniszterelnök lánytestvérének. Amikor a bíró rákérdezett foglalkozására, a vádlott azt mondta: író, aki most éppen börtönben ül, és ott dolgozik.
   
A tárgyalásnak mintegy kétszáz fős hallgatósága van, felerészben a túlélők és az áldozatok hozzátartozói, felerészben újságírók. Végig jelen lesz Breivik öt napig tartó vallomástételén az a négy pszichiáter, akinek feladata a vádlott viselkedésének megfigyelése.   
   
Breivik tavaly júliusban pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, majd rendőri egyenruhát öltve Utoya szigetére ment, ahol automata fegyverével 69 tinédzsert ölt meg egy ifjúsági tábor résztvevői közül. Terrorista tevékenységgel és 77 rendbeli, előre kitervelt szándékos emberöléssel vádolják.
   
A férfi már korábban elismerte, hogy ő követte, amikkel vádolják, de kijelentette: azokra azért volt szükség, hogy megvédje Norvégiát a muzulmánoktól. Azért ölt a kormányzati negyedben és a kormányzó Munkáspárt ifjúsági táborában, mert a baloldali politikai erőket teszi felelőssé a bevándorlásért - tette hozzá.

_{Megkezdődött a norvég mészáros pere Fotó: MTI}

Őrült vagy gonosz? - A Breivik-per forgatókönyvei

Hétfőn vette kezdetét a 77 ember haláláért felelős Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkos pere, amelynek végén a bíróságnak döntenie kell, hogy a merénylő szándékos, előre megfontolt motivációk alapján cselekedett, vagy pedig beszámíthatatlan volt. A The Conversation című ausztrál elemző- és véleményportál összeállításában a norvég igazságszolgáltatás szempontjából vette sorra a lehetséges végkifejleteket .

Januárban két, bíróság által kijelölt pszichiátriai szakértő 36 órás interjút készített a szélsőséges iszlámgyűlölővel, majd 234 oldalas jelentésben megállapította, hogy a merénylő paranoid skizofréniában szenved, tetteit pedig téveszmék által vezérelve követte el. Az áldozatok fellebbezését követően azonban a testület két újabb egészségügyi szakértőt kért fel, akik szerint Breivik a támadás idején korántsem volt elmebeteg vagy értelmi fogyatékos. A szakértők egyetértettek abban, hogy a merénylő esetében igen nagy a visszaesés kockázata.
   
A norvég jogrendszer értelmében az ügy kivizsgálását segítő szakértői megfigyelőket maguk a bíróságok jelölik ki, s a testületek maguk is aktívan részt vesznek az eset körülményeinek felderítésében.  Norvégiában ugyanakkor nem létezik megoldás arra az esetre, ha a védelem elmebajra hivatkozik; a bíróság ez esetben kényszerelzárásra ítélheti az elmebeteg személyt. Ez alapján a testület a súlyos mentális betegség tüneteire hivatkozva kórházi vagy ambuláns kezelésre kötelezheti a vádlottat. Ennek hossza attól függ, hogy az adott személy hogyan reagál a kezelésre, s hogy mekkora veszélyt jelent a közösségre, illetve önmagára.
   
Az északi országban 21 év a kiszabható szabadságvesztés maximális időtartama, a büntetés-végrehajtási rendszer pedig nagy hangsúlyt fektet az elkövetők rehabilitációjára, amely jelenleg 20 százalék körüli. A bíróságának most azt kell eldöntenie, hogy az eltérő szakértői vélemények figyelembevételével hogyan kezeli majd a leghírhedtebb norvég tömeggyilkost.
   
Ha mentálisan sérültnek nyilvánítják, akkor kiengedik, amint javult az elmeállapota, és nem jelent veszélyt a környezete vagy önmaga számára. A másik változat szerint terrorista cselekmények elkövetéséért fogják elmarasztalni, és 21 év börtönbüntetésre ítélik. A börtönből 53 évesen fog kiszabadulni, a visszaesés kockázatát pedig rehabilitációs programmal csökkenthetik.
   
Az áldoztatok családjai feltehetően azt szeretnék, ha Breiviket épelméjűvé nyilvánítanák, és 21 évnyi szabadságvesztést szabnának ki rá, mivel elmebetegként sokkal hamarabb szabadlábra kerülhet a kezelés eredményeinek függvényében.
   

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter