Komoly viták

Lelőtték a gyerekgyilkost: robbanásponton a feszültség Toulouse-ban

A Franciaországot sokkoló toulouse-i gyilkosságok utóhatásaként a párizsi politikusok és az országos média komoly vitába bonyolódtak a biztonság szigorításáról, és arról, hogy az események milyen hatással lehetnek a közelgő elnökválasztásra.

2012.03.23 18:43MTI

Toulouse-ban és a közeli Montaubanban, ahol a felfegyverzett Mohamed Merah összesen hét emberrel végzett, mielőtt a rendőrségi kommandósok elkapták, sokkal inkább az etnikai és vallási közösségek közti fortyogó indulatokról, valamint a megoldások hiányáról szól a párbeszéd. S a szakadék nem csak az északi főváros illetve a délnyugati Toulouse között érzékelhető; Párizs külvárosaiban, ahol 2005-ben bevándorlók dúlták fel az utcákat, még mindig kísért a "mi és ők" gondolkodás.

"Franciaországban a politikusok előszeretettel beszélnek a harmóniáról és arról, hogy nincsenek közösségek, mindenki együtt él" - mondta Georges Dray, a 72 éves nyugdíjas zsidó bártulajdonos, aki 1962-ben, Algéria függetlenné válásakor érkezett Toulouse-ba. "Mindez színtiszta mozi. A dolgok valódi állásáról kellene beszélniük" - tette hozzá.

A három katona, három zsidó gyermek és egy rabbi életét követelő gyilkosságok után az újraválasztásért kampányoló Nicolas Sarkozy keményebb biztonsági intézkedéseket javasolt, mint például a dzsihádista weboldalakat gyakorta figyelő személyek elleni szankciókat: ez a tevékenység ugyanis ezentúl a szélsőséges iszlámhoz való kötődést jelentheti.

Sarkozy egyik - neve elhallgatását kérő - kampánytanácsadója úgy fogalmazott, hogy mindez kérdéseket vet majd fel a franciaországi integrációs rendszer, az iszlám fundamentalizmushoz való hozzáállás és a tolerancia egyes gyakorlatait illetően.

Lahsen Edbas, a Kelet-Párizsban élő muzulmán fűszeres kétkedésének adott hangot a párizsi elittel kapcsolatban. "Miért most történik mindez, éppen a választás előtt?" - tette fel a kérdést a 29 éves férfi. Sarkozy újraválasztási kampányába korábban már beemelte az olyan kérdéseket, mint például a bevándorlás fokozottabb ellenőrzése és a szociális ellátásokhoz való hozzáférés szigorítása.

Sok Franciaországban született, jól integrálódott muszlim és zsidó mindezt a közössége elleni rejtett üzenetként értelmezte. Jelenleg egyébként 5 millió muzulmán és 600 ezer zsidó él a 63 milliós államban. Mohamed, a 30 éves toulouse-i építőmunkás megjegyezte; Merah állítólag azt követően fordult a radikalizmushoz, miután kétszer is elutasították a hadseregtől. Hozzátette, hogy a francia társadalmon belüli megosztottság egyre szélesedik, beleértve a zsidók és muzulmánok közötti feszültségeket, amely szerinte a média torzító hatásával egyre rosszabb lesz.

A bevándorlásellenes Nemzeti Frontot támogató 50 éves Roger egészen máshogy látja a helyzetet; szerinte Franciaország forrong, s egy napon "fel fog robbanni", utalván többek között az erőszak, a bűncselekmények, valamint a mecsetek elterjedésére.

Ugyanakkor Roland Jacquard, a Nemzetközi Terrorizmusmegfigyelő Intézet vezetője elmondta, hogy nagyon kevés francia fiatal vett részt pakisztáni és afganisztáni kiképzésen, s szerinte mindössze 10 maradt közülük Franciaországban.

Antoine Basbous, az intézet arab országokkal foglalkozó terrorizmus szakértője szintén Merah támadásának "magányos farkas" jellegét hangsúlyozta, amely szerinte pillanatnyilag nem jelent veszélyt a társadalmi békére.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.