Fegyveres konfliktust provokálna?

Hormuzi-hamuka - Irán csak kamuzik?

A Hormuzi-szoros iráni lezárása olyan fegyveres konfliktust provokálna, amelyben Teherán valószínűleg vereséget szenvedne, és politikai szempontból is kockázatos - állapítja meg Háda Béla és Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának szakértői elemzésében.

2012.01.27 19:46MTI

A kutatók tanulmányukban kifejtik: mivel a világ kőolajexportjának, -importjának kétharmadát a tengeren juttatják el a felhasználókhoz, stratégiai fontosságúak a szállítási útvonalakon fekvő szorosok és csatornák, mint amilyen a Hormuzi-szoros. 2011. december 27-én, a szorosban megkezdett tíznapos iráni hadgyakorlat idején Mohammad Reza Rahimi, Irán első alelnöke az átjárón keresztüli olajszállítások leállításával fenyegette meg a világot, ha országa kőolajexportját szankciókkal sújtja a Nyugat - idézik fel.

Hétfőn Brüsszelben arról állapodtak meg a huszonhetek külügyminiszterei, hogy az EU július 1-jéig késleltetett olajembargót vezet be Irán ellen, a teheráni központi bankot pedig szankció alá helyezi, hogy a teheráni rezsim ne tudja finanszírozni nukleáris programját.

A szakértők kiemelik, a bejelentést követően az olaj ára azonnal megugrott, mivel e szoroson keresztül jut el rendeltetési helyére a világ vízi úton lebonyolított olajkereskedelmének 35-40, illetve a világ napi olajkereskedelmének 20 százaléka. A tengeri átjáró részleges vagy teljes lezárása egy tavaly márciusi számítás szerint az olaj árának legalább 36, de akár 182 százalékos növekedését is okozhatná - jegyzik meg.

A kutatók kitérnek arra is, hogy a Hormuzi-szoros lezárásával nem először fenyeget Irán, legutóbb 2010 áprilisában a konzervatív Iszlám Koalíció Pártjának főtitkára, Mohammad-Nabi Habibi, júniusban pedig Ali Fadavi, a Forradalmi Gárda elöljárója helyezte kilátásba a Hormuzi-szoros lezárását az iráni atomprogram okán tervezett, illetve elrendelt ENSZ-szankciók miatt.

Mivel Irán politikája a Nyugat szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2010-es határozata után sem változott, az Egyesült Államok, Izrael, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország és az EU tovább szigorították a szankciókat - írják, hozzátéve: a Hormuzi-szorosban végrehajtott iráni hadgyakorlattal, illetve az átjáró lezárását kilátásba helyező közelmúltbeli nyilatkozatokkal Teherán ezekre a szankciókra reagált.

Az elemzésben hangsúlyozzák: Irán kevés és többnyire korszerűtlen felszíni hajóegységével hagyományos tengeri hadműveletekben képtelen lenne felvenni a küzdelmet a világtengerek hatalmaival, az ilyen összeütközést az Egyesült Államokkal vagy jelentősebb szövetségeseivel "megkísérelni sem érdemes". Valószínűbb, hogy a hajóforgalmat rajtaütésekkel igyekezne megzavarni, ehhez segítséget nyújthat, hogy az Öböl-térség államai közül egyedül Iránnak vannak tengeralattjárói. Hozzáfűzik: elképzelhető a szoros térségének, illetve a szűk közlekedési folyosónak az elaknásítása. Az is lehetséges, hogy Irán a tengeri járműveket a szárazföldre telepített rakétaütegekkel vagy légierejével támadja.

A szakértők úgy látják, hogy a Hormuzi-szoros hajóforgalmának korlátozott idejű akadályozása technikai szempontból elvileg megvalósítható. A szoros lezárása azonban nem feltétlenül megfelelő válasz az Egyesült Államok és az EU szankcióira, mivel az itteni olajszállítások 85 százaléka az ázsiai piacokra kerül - mutatnak rá.

Kifejtik: az esetleges lezárással kieső útvonalon áthaladó olaj egy részét alternatív útvonalakon lehetne szállítani, például a szaúdi Kelet-Nyugat-vezetéken vagy az Irakot és Törökországot összekötő olajvezetéken. A Nemzetközi Energiaügynökség 28 tagállamának pedig 90 napra elegendő stratégiai tartaléka van, és több ország - köztük Szaúd-Arábia, Kuvait, Irak, Líbia - bővítheti olajtermelését - hangsúlyozzák, megjegyezve: a szoros lezárásával Teherán saját maga előtt is elzárná a kőolajexport lehetőségét, pedig ez adja az állam bevételeinek 75 százalékát.

A kutatók szerint a gazdasági megfontolások mellett a teheráni vezetésnek a blokád további következményeivel is számolnia kell: a közel-keleti szénhidrogének zavartalan szállításához alapvető érdekük fűződik más országoknak is, köztük Kínának és Indiának, amelyek partneri viszonyt építettek ki Teheránnal, arra számítva, hogy az energiahordozók megbízható szállítója lesz gyorsan növekvő gazdaságaiknak.

Véleményük szerint a szoros lezárásának kísérletével Teherán tehát nemcsak katonai vereséggel, hanem politikailag is magára maradva kerülhet ki ilyen konfliktusból.

Az elemzés rámutat: a Teherán által kilátásba helyezett akció sikerére nemcsak azért kevés az esély, mert olyan fegyveres konfliktust provokálna, amelyben Irán veresége borítékolható, hanem azért is, mert politikai szempontból is kivitelezhetetlen. Irán ugyanis "nemcsak ellenségeire, hanem barátaira, sőt önmagára is" csapást mérne egy ilyen akcióval, ami növelné kiszolgáltatottságát és jelentősen visszavetheti regionális hatalmi ambícióit.

A térségben tartózkodó amerikai és más nyugati haditengerészeti erők készültsége minimálisra csökkenti annak esélyét, hogy Irán beválthatja a szoros lezárásával kapcsolatos fenyegetéseit, mivel Teherán azonnali ellencsapásra számíthat, ha fegyveres erővel lépne fel - emelik ki.

Kérdéses, hogy az Egyesült Államok és az EU szankciói, valamint az iráni fenyegetés a Hormuzi-szoros lezárásával közelebb viszi-e a feleket a megállapodáshoz - mutatnak rá. Úgy fogalmaznak, figyelembe véve, hogy mennyire óvatos az unió szankciópolitikája - egyelőre a büntető intézkedések késleltetett bevezetéséről döntött az EU - nem elképzelhetetlen, hogy újra tárgyalnak. Kérdés, hogy a bejelentett szankciók hogyan hatnak az iráni belpolitikára: a jelenlegi konzervatív vezetést erősítik-e a márciusi választásokon, vagy az eliten belüli pragmatikusabb politikai vonal képviselőit - jelzik a szakértők.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.