Decemberben került fel az internetre

Gorillák Szlovákiában: hatalmas a balhé a szomszédnál

A szlovákiai politikai és a gazdasági élet befolyásos szereplőinek összefonódásáról szól a Gorilla-dosszié, amely decemberben került fel az internetre, majd rövid időn belül a rendszerváltás utáni Szlovákia egyik legnagyobb botrányává vált.

2012.01.18 14:06MTI

A nyilvánosságra került iratok szerint a Penta pénzügyi csoport - amely Szlovákia egyik legerősebb pénzügyi csoportja - jelentősen befolyásolta a politikát - írta a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportál a dokumentumokat ismertetve. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) mintegy 70 oldalas lehallgatási anyagáról van szó. Főleg 2005-ben és 2006-ban követtek figyelemmel olyan beszélgetéseket, amelyek egy titkos lakásban hangzottak el.

A lehallgatott alany nem más, mint a Penta pénzügyi csoport egyik tulajdonosa, Jaroslav Hascák, a beszélgetések pedig többnyire a csoport lobbitevékenységét érintik - pártokat, aktuális gazdasági, illetve politikai témákat és a Penta érdekeit is.

A zavaros ügyben szinte minden politikai párt érintett, de leginkább a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU). Egyrészt azért, mert 2005-2006-ban a Dzurinda vezette kormány volt hatalmon - a kormánynak tagja volt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) -, másrészt azért, mert az SDKU jelöltje volt Anna Bubeníková, a Nemzeti Vagyonalap igazgatója, akit Hascák mellett a legtöbbször említenek az aktákban.

Az említettek között vannak olyanok is, akik az MKP-hez és a Kereszténydemokrata Mozgalomhoz (KDH) tartoztak.

Nem maradt ki az akkor ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) sem, elnöke Robert Fico is járt a konspirációs lakásban. Elemzők arra is rámutatnak, hogy bár a korrupciógyanús ügyek döntően a jobboldali pártokhoz kötődnek, Ficóék, akik 2006-ban kerültek hatalomra, s hozzájutottak a Gorilla-anyaghoz, semmit sem tettek a kivizsgálás érdekében. A Gorillában "magyar szál" is van.

Az Új Szó című napilap szerint az anyagokban gyakran emlegetik Világi Oszkárt, az MKP állítólagos háttéremberét, illetve a párt jelöltjeit a vagyonalapba. A Bumm hírportál szerint az akkori MKP három téma kapcsán szerepel a jegyzőkönyvekben.

"Az első kettő a privatizációhoz kapcsolódik: ezek értelmében a Nyugat-Szlovákiai Energiaszolgáltató magánosítását az MKP-hoz közeli személyek végezték, egész pontosan Világi Oszkárnak volt köze a tranzakciókhoz. A párt neve a Transpetrol körüli ügyletekkel kapcsolatban is felbukkan, az MKP ezek szerint az állami tulajdonrész kapcsán komoly összegekhez jutott jutalék címén - igaz, a pénz másik fele (Jirko) Malchárekhez (gazdasági miniszter) vándorolt. Ezt a mintegy 3,5 millió dolláros jutalékot állítólag a kőolajszállítással foglalkozó vállalat akkori vezetője, Czucz István osztotta el. Az aktában kitérnek arra, hogy Bugár Béla és Világi is beleegyezett a tranzakcióba" - olvasható a Bummon.

"A párt (MKP) előkerül a 2006 utáni lehetséges koalíciós felállást érintő fejtegetésekben is. Hascák ezek szerint kívánatosnak tartana egy Smer-MKP-KDH felállásban megvalósuló koalíciót, amit személyesen Robert Ficónak is kifejt. Fico a KDH-val való együttműködést arra hivatkozva utasítja el, hogy irányíthatatlannak tartja a kereszténydemokratákat, az MKP-vel megkötendő koalíciót pedig azért látja problémásnak, mert pártja +nemzeti politizálást+ folytat, és sok csalódott szavazója Slotához pártolna" - írta a hírportál.

"Az aktákban említett magyar szereplők nagy része azóta a Híd tagja" - jegyezte meg az Új Szó. Az MKP mai vezetése, Berényi Józseffel az élén az ügy kivizsgálását sürgeti. Berényi azt nyilatkozta: az MKP már 2007-ben olyan jelzésekhez jutott, melyek szerint néhány tény, amelyekről a Gorillában van szó, igaz lehet. Kifejtette: akkor az MKP elnökségének és az országos tanácsnak is napirendre kellett tűznie a kérdést.

"Azok az emberek, akik az állami vállalatokban voltak, vagy olyan minisztériumokban és állami hivatalokban dolgoztak, amelyek kapcsolatban álltak az állam gazdálkodásával, önálló életet éltek, a dolgokat nem vitatták meg az elnökségben, a döntések azon kívül születtek" - mondta Berényi a TASR-nek.

"Soha nem kaptunk kielégítő választ (a kérdésekre), s ez volt az egyik oka annak, miért keletkezett bizalmatlanság az elnökségben, s ez az egyik oka annak, miért került sor a pártelnök leváltására" - magyarázta Berényi, aki a 2010 nyarától áll az MKP élén. 2007-ben az MKP élén a korábbi elnök Bugár Bélát Csáky Pál váltotta fel. Bugár később kilépett az MKP-ból, majd létrehozta a Híd magyar-szlovák pártot, amelynek az elnöke.

Berényi rámutatott: mindazok, akiket említenek a Gorilla-dossziéban, 2009-ben elhagyták az MKP-t.

"Az MKP választási listáján nincs egyetlen olyan jelölt sem, akinek a neve szerepelne a Gorilla-dokumentumban, ami legnagyobb riválisunkról, a Most-Hídról nem mondható el" - nyilatkozta az MKP vezetője. Bugár nem osztja azt a véleményt, hogy ez állt volna az MKP éléről 2007-ben történt leváltása mögött. Bugár az elnökváltás mögött inkább néhány személy politikai és hatalmi ambícióit látja.

"Tudom, hogy elégedetlenség volt, s hogy néhány dologról egyáltalán nem volt tudomásunk. El kell mondanom, hogy amikor elolvastuk a Gorilla-dossziét, csak néztem, hogy mi mindent állítanak ott néhány, mondjuk egykori, talán nem is jelöltünkről..." - reagált Berényi szavaira ugyancsak a TASR-nek a Híd elnöke. A lehallgatási jegyzőkönyveket, amelyek hitelességét hivatalosan eddig senki sem erősítette meg, a belügyminisztérium különbizottsága és a súlyos korrupciós ügyekkel foglalkozó különleges ügyészség is vizsgálja.

A lehallgatási jegyzőkönyvek azért kapták a Gorilla elnevezését, mert ez volt a neve a szlovák titkosszolgálat akkori legújabb lehallgató berendezésének.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.