Leértékelődő szerepek
Elnökválasztás: semmit sem ér Európa Amerikában?
Európa leértékelődő szerepére lehet következtetni az Egyesült Államok külpolitikájában a Republikánus Párt elnökaspiránsainak programjából.
2012.01.17 09:40MTIMeglepő, sőt talán inkább megdöbbentő, hogy az ellenzékben levő párt jelöltségére pályázó politikusok egyike sem foglalkozik Európával, az Európai Unióval, de még a NATO-val sem - vélekedik a kutató. Közép-európai szemszögből üdvözlendő lehet, hogy Mitt Romney volt massachusettsi és Rick Perry jelenlegi texasi kormányzó úgy véli: Barack Obama Oroszország irányában meghirdetett újraindítási ("reset") politikájának a közép-európai országok a vesztesei - írta a szakértő a republikánus elnökjelöltek külpolitikai nézeteit összegezve.
Balogh István véleménye szerint Romney Oroszországot olyan "destabilizáló erőnek" tekinti a nemzetközi politikában, amelyet meg kell zabolázni. Élesen kritizálja Obama "reset" politikáját és a START-szerződést. Elnökként ez utóbbi végrehajtását vizsgálná felül, és csökkentené az európai országok orosz energiaforrásoktól való függését, illetve technikai segítséget nyújtana a kelet-európai országoknak a Nabucco-vezeték megépítésében.
Az MKI kutatója megjegyezte: az Egyesült Államokban a vezetők választásának folyamatában a külpolitikai programok nem döntőek, ám "az elnöki imázs a külpolitikai kérdésekben tanúsított magabiztosságból és tájékozottságból is táplálkozik". Romney a többi jelölttel szemben következetes "értékközpontú realizmusával" tűnik ki.
Szerinte a republikánus elnökjelöltségre pályázó politikusok között a legkidolgozottabb külpolitikai programmal Mitt Romney rendelkezik, a szó "hagyományos" értelmében csak ő rendelkezik külpolitikai stratégiával (foreign policy white paper).
Összességében a klasszikus realista recepteket ötvözi az értékek (demokrácia, emberi jogok) jelentőségével; szinte minden térségben tetten érhető a hatalmi egyensúly logikája, amely gyakran az amerikai dominanciájú multilateralizmus köntösébe bújtatva jelenik meg. Stratégiájának egyetlen "műfajidegen" eleme, hogy Obama politikáját következetesen bírálja, ami nyilván a "kampányüzemmód" eredménye. Romney külpolitikai elgondolása leginkább a reagani hagyományokhoz köthető ("peace through strength" - "béke az erő révén").
Stratégiája csatlakozik ahhoz a hagyományos amerikai iskolához, amely szerint az Egyesült Államok biztonságára veszélyes az izolacionizmus, ezért Washingtonnak aktív szerepet kell vállalnia a nemzetközi rendszerben azért, hogy azt a maga számára kedvező stratégiai környezetté formálja át, mind gazdasági, mind politikai értelemben - vélekedik Balogh István. Ez kitűnően illeszkedik az Egyesült Államokban a külpolitikát illetően 1945 után kialakult kétpárti konszenzushoz, mint ahogyan az az amerikai kivételességtudatban fogant gondolat is, amely szerint az Egyesült Államok vezetése nélkül a világ instabilabb és veszélyesebb lenne.