Szembenéznek a náci múlttal

Aktívan támogatták Hitlert a német igazságügynél

Németországban az igazságügyi minisztérium felkér egy független tudományos bizottságot az intézmény náci múltjának feltárására, amelyben kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy mennyiben mutatkozik folyamatosság a náci rezsim és a minisztériumnak a háborút követő évtizedekben folytatott tevékenysége között.

2012.01.11 12:33MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Sabine Leutheuser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter - aki a liberális FDP-t képviseli a kormányban - két tekintélyes szakértőt kért fel a munkára.

Manfred Görremaker, a potsdami egyetem történésze és Christoph Safferling, a marburgi egyetem büntetőjogi szakértője új forrásokat, mostanáig elzárt dokumentumokat is elemez. Az eredményeket áprilisban egy tudományos tanácskozáson mutatják be. A rendezvényen azt is megvitatják, hogy milyen irányban volna érdemes haladni tovább a kutatással.

A minisztérium célja, hogy a szélesebb nyilvánosságban is "kritikai jellegű diskurzus" kezdődjék a tárca - vagyis a nyugatnémet igazságügyi minisztérium - náci múltjáról.

A program súlyponti eleme "a kontinuitás a nemzetiszocialista Németország és az igazságügyi minisztériumnak a hatvanas-hetvenes években végzett kormányzati munkája között" - idézett a FAZ egy minisztériumi dokumentumból.

A kutatók így egyebek között megvizsgálják, hogy milyen kritériumok szerint válogatták össze a minisztérium munkatársait, milyen tényezők határozták meg a hivatali előmenetelt és miként hatottak a tárca munkájára és személyi állományára az amnesztiatörvények. Külön elemzik azt is, hogy mennyiben fedezhetők fel a náci ideológia nyomai a büntetőjogi reformban. Korábban több német minisztériumban végeztek hasonló tudományos munkát.

Átvilágították például a külügyi tárca 1933 és 1945 közötti tevékenységét. E vizsgálat során megdőlt egy széles körben elterjedt nézet, amely szerint a külügyminisztérium a Hitlerrel szembeni ellenállás titkos fészke volt, és megállapítást nyert, hogy a tárcánál dolgozók többsége aktívan támogatta a rendszert. Feltételezések szerint az igazságügyi tárca és az igazságszolgáltatási rendszer múltja a legsötétebb.

Ennek egyik oka az, hogy a háborút követő átmeneti időszakban igen
jelentős volt a bűnözés, a bíróhiányt pedig csak kétes előéletű szakemberek alkalmazásával lehetett enyhíteni. Korábbi vizsgálatok kimutatták például azt, hogy 1962-ben a legfelsőbb bíróságon ítélkező bírók 77 százaléka 1945 előtt is az igazságszolgáltatásban dolgozott - írta a FAZ.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.