Vonaton érkezett a "végállomásra" Kim Dzsong Il

Meghalt a sztálinista Észak-Korea első embere

Hatvankilenc éves korában elhunyt Kim Dzsong Il, a sztálinista Észak-Korea első embere. A halálhírt az észak-koreai állami tv jelentette hétfőn.

2011.12.19 07:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A japán kormány részvétnyilvánítása

A japán kormány is részvétét nyilvánította Észak-Koreának hétfőn Kim Dzsong Il halála miatt.

Tokió kifejezte reményét, hogy a phenjani vezető halála nem lesz kedvezőtlen hatással a Koreai-félsziget békéjére és stabilitására. Ugyanakkor sietős biztonsági lépéseket tett, hogy felkészüljön a Kim halálából adódó, előre nem látható fejleményekre.
   
"A kormány részvétét fejezi ki az észak-koreai Nemzetvédelmi Bizottság elnökének váratlanul bejelentett halála miatt", és "reméli, hogy az nem gyakorol majd negatív hatást a Koreai félsziget békéjére és stabilitására" - mondta Fudzsimura Oszamu szóvivő a biztonsági kabinet sietve összehívott tanácskozása után tartott sajtóértekezletén.
   
"Noda (Josihiko) miniszterelnök úr azt mondta a biztonsági tanácskozás részvevőinek, hogy fokozzák hírszerzési erőfeszítéseiket, osszák meg értesüléseiket az érdekelt államokkal, köztük az Egyesült Államokkal, Dél-Koreával és Kínával, és készüljenek fel mindenféle váratlan körülményre" - mondta Fudzsimura.
   
A kormányszóvivő mindazonáltal közölte, hogy a biztonsági kabinet egyelőre nem jutott olyan következtetésre, amelynek alapján fel kéne emelni a japán fegyveres erők készültségi szintjét.
   
Az észak-koreai állami hírügynökség, a KCNA közlése szerint a "Kedves Vezető" vonaton halt meg, egyik "szokásos" vidéki szemleútján, "testi és szellemi kimerültség" okozta szívelégtelenség következtében. A KCNA nem sokkal később "nagy utódnak" nevezte Kim Dzsong Unt, az elhunyt Kim Dzsong Il legkisebb fiát, valamelyest csökkentve azokat az aggodalmakat, hogy ki veszi át a vezetést a külvilágtól elzárkózó, de előrehaladott atomfegyverprogrammal rendelkező kelet-ázsiai országban.
   
A diplomáciai kapcsolattal nem rendelkező Japán és Észak-Korea viszonyát évtizedek óta megterhelik a Koreai-félsziget 1910 és 1945 közötti japán megszállásának rossz emlékei, illetve Tokió aggodalmai Észak-Korea rakéta- és nukleáris programja miatt. További tehertétel továbbá számos japán állampolgár elrablása és Észak-Koreába hurcolása.
   
Ez utóbbi, Tokió  számára igen fontos érzelmi ügy rendezetlensége vezetett mindenekelőtt oda, hogy a kapcsolatok normalizálására tett kísérletek hosszú évekre megfeneklettek.
   
Az észak-koreai diktatúra vezetőjének halála azonnal címlaptémává vált Japánban, s több újság is különkiadást szentelt az eseménynek.

Kína "szomorú"

"Kim Dzsong Il elvtárs sokat tett az észak-koreai szocializmus fejlődéséért és a kínai-észak-koreai barátságért, együttműködésért, jószomszédi viszonyért" - írta Ma Csao-hszü, a pekingi külügyminisztérium szóvivője közleményében.
   
Kína hisz abban, hogy az észak-koreai nép "megerősödve fog kikerülni fájdalmából, egységes lesz, és folytatja az észak-koreai szocializmus ügyének továbbvitelét. Peking továbbra is támogatja Észak-Koreát, és aktívan hozzájárul a Koreai-félsziget és a térség békéjének és stabilitásának megőrzéséhez" - írta a szóvivő.
   
A világtól hermetikusan elzárkózó észak-koreai kommunista vezetés nagymértékben függ Kína diplomáciai és gazdasági támogatásától. A kínai gazdaság befolyása még nagyobb lett Észak-Koreában azóta, hogy Dél-Korea és a nyugati országok felfüggesztették Észak-Korea segélyezését Phenjan fenyegető atomprogramja miatt.
   
Kim Dzsong Il gyakran járt Kínában, csupán az idén kétszer, utoljára augusztusban, amikor Oroszországból hazatérve tett ott kitérőt. Kim tavalyi kínai látogatásaira úgy tekintettek, hogy azokon előkészítette utódlását Pekingnél, bemutatta legkisebb fiát, Kim Dzsong Unt. 
   
Több kínai szakértő azt mondja: nem számít változásra a kétoldalú kapcsolatokban. Ennek ellenére a kínai hatóságok valószínűleg megerősítik a biztonsági intézkedéseket arra az esetre, ha zavargások törnének ki Észak-Koreában, és éhezők milliói indulnának meg   Kínába.
   
Mint Szerencsi Ágnes, az MTI sanghaji tudósítója jelentette, Kim Dzsong Il halála a Sina mikroblog legtöbbet vitatott témájává lépett elő, a több mint 50 millió felhasználót  számláló szociális platform külön oldalt is létrehozott a megemlékezőknek. Utóbbiak délután négy óráig már több mint 1,3 millió bejegyzést hagytak, a bánkódók mellett sokan győzelem-jelekkel és mosolygó arcokkal fejezték ki érzéseiket. Számos poszt Észak-Korea jövőjére kérdez rá, mondván, tagadhatatlanul új korszak kezdődött. Egy kommentelő azt prognosztizálta, hogy kínai mintára megszületik "az észak-koreai sajátosságokkal rendelkező szocializmus",  mások szerint a "kedves vezető" halálával az ország stabilitása és jövője kérdőjeleződött meg.

Londoni elemzők: "német stílusú újraegyesítés nem jöhet szóba"

Nem jöhet szóba Észak- és Dél-Korea "német stílusú" újraegyesítése, mivel a két Korea gazdaságának különbsége összehasonlíthatatlanul hatalmasabb az NSZK és az egykori NDK közötti korábbi különbségnél - vélekedtek a néhai észak-koreai vezető, Kim Dzsong Il halálának hétfői bejelentése után adott kommentárjukban londoni felzárkózó piaci elemzők.

Hétfői hitelminősítői vélemény szerint a fejlemények egyelőre nem érintik Dél-Korea államadós-besorolását, de a helyzetet "szoros figyelemmel kell kísérni".
   
Erik Lueth, a Royal Bank of Scotland (RBS) Korea-szakértője hétfői helyzetértékelésében kiemelte, hogy a német újraegyesítés költsége a különböző becslések 600 milliárd és ezermilliárd dollár között volt az első tíz évben; ez a korábbi nyugat-német éves hazai össztermék (GDP) 30-50 százalékának felelt meg.
   
Korea esetében Lueth szerint az egyesítési költség sokkal nagyobb lenne, ami gyakorlatilag kizárja ezt a lehetőséget. Az RBS térségi szakelemzője a különbségek között kiemelte, hogy az egykori NDK lakossága a negyede volt az NSZK-énak, Észak-Korea lakossága azonban a fele Dél-Koreáénak. Mindemellett az NDK volt a leggazdagabb a szovjet érdekszféra kelet-európai országai közül; az egy főre jutó jövedelem a nyugati szint negyedét tette ki, Észak-Koreában azonban a lakosság jövedelmének értéke a dél-koreai  jövedelemi átlag tizede.
   
Az RBS szakértője szerint ráadásul az észak-koreai "humán tőke" rosszabb állapotban van az egykori NDK-énál: az elemző által idézett ENSZ-becslések szerint az észak-koreai lakosság 40 százaléka alultáplált.
   
Erik Lueth szerint a két Korea hosszú távra szóló társulása sokkal reálisabb forgatókönyv lenne, és valójában Szöul is ezt a megoldást pártolná. Ezáltal sok évre elosztható lenne az északi életszínvonal emelésének költsége, és ez megvédené a sokktól a dél-koreai gazdaságot.
   
A Royal Bank of Scotland szakértőjének hétfői elemzése szerint a külföldi működőtőke-beáramlás és a termelékenység javítása vélhetőleg sokkal nagyobb szerepet kaphatna a konvergencia-folyamatban, mint a közvetlen költségvetési átutalások.
   

Az RBS elemzőjének fejtegetése szerint az NSZK annak idején több hibát is elkövetett azon igyekezetében, hogy megakadályozza a tömeges migrációt Kelet-Németországból nyugatra. Lueth e hibák közé sorolja a nyugati és a keleti márka 1:1 arányú átváltási árfolyamát, és azt, hogy az NSZK a keleti bérszínvonal-átlagot az akkori nyugati szint 80 százalékára emelte, jóllehet a kelet-németországi termelékenység messze elmaradt a nyugatitól. Ezek a tényezők visszafogták az égetően szükséges működőtőke-befektetéseket keleten, és ez az oka annak, hogy a keleti jövedelemi szint még mindig nem érte el a nyugati átlagot.
   
Az RBS szakértője szerint a két külön koreai állam és a különböző bérszintek fenntartása erőteljes ösztönzést jelentene ahhoz, hogy a befektetések "a tőkében gazdag délről a munkaerőben gazdag északra" áramoljanak.
   
Lueth szerint északon hatalmas megtakarításokat lehetne elérni az észak-koreai hadsereg leépítésével. Az RBS elemzője amerikai külügyminisztériumi adatokat idéz, amelyek szerint az észak-koreai hadsereg az ország hazai össztermékének 30-40 százalékát emészti fel; ez összehasonlíthatatlanul nagyobb arány, mint amennyibe annak idején az NDK hadseregének fenntartása került.
   
Észak-Korea emellett gazdag ásványi kincsekben, Dél-Korea ugyanakkor nyersanyagigényének jelentős részét importból fedezi. Az északi nyersanyagbőség jelentős szinergiákat eredményezhet a dél ipara számára, főleg az acéliparban és az információtechnológiai ágazatban.
   
Az RBS szakértője szerint "nem sok értelme lenne", ha Dél-Korea elkezdene tartalékokat képezni a majdani újraegyesítés költségeire, egyebek mellett azért, mert e költségek jelenleg igen bizonytalanok, csakúgy, mint az esetleges újraegyesítés menetrendje.
   
Lueth szerint az ésszerű döntés az eddig is alkalmazott - és a lakosság által széleskörűen támogatott - megfontolt költségvetési politika folytatása, mivel ez kínálhat jelentős adósságfinanszírozási mozgásteret abban az esetben, ha az észak-koreai rezsim végül összeomlik.
   
A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő hétfőn Londonban ismertetett állásfoglalásában közölte, hogy az észak-koreai vezető halálának nincsenek "azonnali kihatásai" Dél-Korea pozitív kilátással ellátott, elsőrendű befektetői "A plusz" államadós-osztályzatára, de az északkal fennálló viszonyt - amely "eddig is kockázati forrás" volt - "szoros figyelemmel kell kísérni".
   

A Fitch felidézte, hogy amikor novemberben pozitívra javította a dél-koreai szuverén besorolás kilátását, ehhez fűzött akkori elemzésében említést tett az Észak-Koreával kapcsolatos geopolitikai kockázatokról is, kiemelve, hogy szinte bizonyosan Dél-Korea leminősítéséhez vezetne egy esetleges "totális háború", vagy az, ha az észak-koreai rezsim összeomlása nyomán Dél-Koreára jelentős segélyezési és újjáépítési terhek hárulnának.
   
A Fitch Ratings szerint az ellenségeskedések kirobbanásának vagy az észak-koreai rendszer összeomlásának "szélsőséges kockázata" régóta "nagyhatású, de alacsony valószínűségű" tényezőként terheli a dél-koreai adósosztályzatot. A hitelminősítő szerint a helyi hatalmaknak - köztük Észak- és Dél-Koreának, valamint Kínának, Japánnak és az Egyesült Államoknak - "sok vesztenivalója lenne" totális háború esetén, és eddig ez volt az a tényező, amely miatt "távoli" volt egy ilyen konfliktus kitörésének rizikója.
   
Hétfői értékelésében a Fitch felidézte ugyanakkor a novemberi dél-koreai kilátásjavításhoz fűzött elemzésének azon kitételét, hogy észak-koreai vezetőváltás esetén megnövekedne a feszültség "véletlenszerű eszkalációjának" kockázata.

prev[3/4]next
  1. 1. oldal
  2. A japán kormány részvétnyilvánítása
  3. Állami média:Leírhatatlan az észak-koreaiak szomorúsága

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.