"Többtucatnyi Afganisztán" jöhet létre

Szíria megfenyegette a nyugatot: "az egész térség lángba borul"

Bassár el-Aszad szíriai elnök közölte: "többtucatnyi" Afganisztán létrejöttét és regionális háborút kockáztatnának a nyugati hatalmak, ha beavatkoznak Szíriában.

2011.10.30 11:55MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Aszad - akivel a tekintélyes konzervatív The Daily Telegraph készített interjút - kijelentette: Szíria "minden tekintetben különbözik Egyiptomtól, Tunéziától, Jementől ... más a történelme, más a politikája".
   
Az államfő szerint Szíria "a térség törésvonala ... ha maguk megpiszkálják (itt) a földet, azzal földrengést okoznak". "Akarnak egy újabb Afganisztánt, vagy éppen többtucatnyi Afganisztánt?" - tette fel a kérdést.
   
Aszad szerint ha Szíriában "bármi probléma" támad, "az egész térség lángba borul".
   
A Telegraph által idézett ENSZ-adatok szerint legalább háromezer polgári személy, köztük 187 gyermek halt meg az eddigi kormányellenes megmozdulások során. A szíriai kormány adatai szerint a biztonsági alakulatok 1200 tagja is életét vesztette az összecsapásokban.
   
A szíriai elnök a vasárnapi brit lapnak adott interjúban elismerte, hogy országának biztonsági erői "számos hibát" elkövettek a felkelés "korai szakaszában", de kijelentette, hogy a fegyveres erők most már csak "terroristák" ellen lépnek fel.
   
Bassár el-Aszad szerint a kormány azért a haderőt veti be, mert csak a hadsereg kapott kiképzést az al-Kaida terrorhálózat elleni fellépésre.
   
Az államfő közölte: ő másképp reagált a megmozdulásokra, mint más, az arab felkelések során elűzött államfők. "A tiltakozások kezdete után hat nappal reformokba kezdtem ... és amint elkezdtük a reformok bejelentését, a problémák csökkenni kezdtek, az emberek támogatni kezdték a kormányt" - mondta a szíriai elnök a brit lapnak.
   
Aszad szerint a reformok "nem is haladnak túl lassan". "Éretten" figyelembe kell azonban venni azt is, hogy ha a reformok nem illeszkednek az adott társadalomhoz, az megosztottságot okoz, márpedig Szíria "nagyon bonyolult társadalom".

Az elnök a szíriai megmozdulásokat "az iszlamizmus és a pánarab világiasság" közötti küzdelemnek minősítette. "Az 1950-es évek óta küzdünk a Muzulmán Testvériséggel, és még mindig harcolunk velük" - tette hozzá.
   
A nyugati hatalmak szíriai katonai beavatkozását gyakorlatilag kizárta minapi nyilatkozatában a brit külügyminiszter.
   
William Hague - aki Moammer Kadhafi néhai líbiai vezető múlt heti halála után nyilatkozott a BBC televíziónak - határozott nemmel válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy a líbiai fejlemények nyomán valószínűbbé vált-e egy esetleges külső intervenció Szíriában. Közölte, hogy "Szíria esetében nem merült fel a katonai beavatkozás kérdése". Hague szerint a líbiai katonai fellépést az Arab Liga egyértelmű felhívása előzte meg, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa világos felhatalmazást adott a hadműveletekre, ám mindezek nem vonatkoznak Szíriára.
   
A szíriai helyzet egyébként is "sokkal összetettebb", mint a líbiai - tette hozzá a brit külügyminiszter.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.