Elfogták

Meghalt Kadhafi

Meghalt Moammer Kadhafi megbukott líbiai vezető. Egy Kadhafihoz hű televízió cáfolta mind az elfogás, mind a halál hírét.

2011.10.20 14:03MTI

Moammer Kadhafi megbuktatott líbiai vezetőt elfogták, és röviddel később életét vesztette - közölte csütörtökön az új rendszer katonáinak egyik parancsnoka és egy tv-állomás. Egy Kadhafihoz hű televízió cáfolta mind az elfogás, mind a halál hírét.

Kadhafi 1942. június 9-én született a Szirt város környékén lévő sivatagos vidéken egy földműves család legkisebb gyermekeként.

Hagyományos vallásos nevelést kapott, s iskolatársai egy kis csoportjával militáns forradalmi sejtet szervezett, amelynek végső célja a hatalomátvétel volt. Példaképének Gamal Abdel Nasszert, a szomszédos Egyiptom elnökét tekintette, akinek jelszavai és céljai között szerepelt az arab egység megteremtése is. 1961-ben politikai tevékenysége okán eltávolították az iskolából. Ezután jó eredménnyel végezte el a jogi szakot, majd 1963-ban felvételt nyert a bengázi katonai akadémiára. Itt néhány barátjával a nyugatias királyság megdöntésére szervezett titkos csoportot. 1965-ben befejezte a katonai iskolát, és az Egyesült Királyságba küldték további kiképzésre, a Royal Military Academy Sandhurst katonai akadémiára. Egy évvel később rádiós tisztként tért vissza hazájába.

1969. szeptember 1-jén tisztek egy kis csoportja Kadhafi vezetésével államcsínyt követett el Idrísz király ellen, amíg az Törökországban tartózkodott gyógykezelésen. Az új uralkodó Idrísz unokaöccse, a koronaherceg lett. Azonban hamar kiderült: a tisztek nem tudnak osztozni az új királlyal a hatalmon, s még aznap házi őrizetbe került, hivatalosan elmozdították trónjáról, és kikiáltották a Líbiai Arab Köztársaság létrejöttét. Kadhafi ennek alapján használja a Forradalom Testvéri Vezére és Útmutatója nevet. Ugyanakkor nem nevezte ki magát tábornoknak, hanem elfogadta ünnepélyes előléptetését ezredessé. Saját szavaival: ahol egy ezredes vezethet egy országot és a hadsereg főparancsnoka lehet, ott "a hatalom a nép kezében van".

Új rendszerét az arab nacionalizmusra épülő közvetlen, népi demokratikus jóléti államnak képzelte el. Az általa "iszlám szocializmus"-nak nevezett államfelfogás a kis magántulajdont engedélyezte, a nagyobb üzemeket állami kézben tartotta. Új iszlamista törvényeket hozott, betiltva az alkoholt és a szerencsejátékokat. 1975 és 1979 között jelent meg három kötetben az eszméit összefoglaló Zöld könyv. 1970-ben bezáratta a brit és amerikai katonai támaszpontokat, 1973-tól államosította a külföldi olajvállalatokat. 1977-ben létrehozta a Líbiai Arab Szocialista Nagy Népi Közösséget (Államot).

Kadhafi az arab egység szószólójává vált, az arab államok egységes arab nemzetbe való tömörülését szorgalmazta. Támogatta a pániszlám törekvéseket (tágabb együttműködés az iszlám országok között). 1972-ben bejelentette az arab köztársaságok (Líbia, Egyiptom, Szíria) föderációjának megalakulását, a három állam azonban nem tudott megállapodni az egyesülés feltételeiről. 1974-ben Tunézia elnökével, Habib Burgibával írt alá egyesülési megállapodást, de ez is életképtelennek bizonyult, a két ország között hosszú távú ellenségeskedés alakult ki.

Támogatta a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet (PFSZ), de megromlott a viszonya Egyiptommal, amikor az 1979-ben békét kötött Izraellel. Legfőbb támogatója volt az 1972-es müncheni olimpián mészárlásba fúló emberrablást elkövető Fekete Szeptember terrorcsoportnak, az Egyesült Államok pedig közvetlen felelősséggel vádolta az 1986-os berlini diszkórobbantásért, amelynek 3 halálos áldozata és több mint 200 sérültje volt, köztük több ott állomásozó amerikai katona.

A nyugati világ és Líbia közötti fennálló feszültség Ronald Reagan elnöksége alatt érte el a csúcspontját, aki kísérletet tett a líbiai diktátor leváltására, s a "Közel-Kelet veszett kutyájának" nevezte Kadhafit. 1986 márciusában, a líbiai felségvíznek deklarált Szidra-öböl ügyében fennálló vita idején az Egyesült Államok líbiai olajszállító hajókat támadott meg. Április 15-én Reagan elnök elrendelte Tripoli és Bengázi bombázását, megtorlásul a tíz nappal korábbi berlini merényletért.

Az 1990-es évek közepétől Kadhafi közel-keleti kapcsolatépítésbe kezdett, a palesztin-izraeli konfliktussal kapcsolatban egy kétnemzetiségű állam mellett állt ki. Két évvel a 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtt Líbia biztosította a Nyugatot az al-Kaida elleni harcban való partnerségéről. Később, első muszlim vezetőként ítélte el a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat, sőt, véradásra szólította fel a líbiaiakat az amerikai áldozatok javára. Felhagyott a terroristák támogatásával, önként bevallotta, hogy Líbia tömegpusztító fegyvereket állít elő, majd fel is számolta azokat, és 2,7 milliárd dollár kártérítést fizetett a Lockerbie-merénylet áldozatai hozzátartozóinak. Cserébe Líbia lassan visszakapcsolódhatott a nemzetközi vérkeringésbe, és újra külföldi befektetések célpontjává vált. 2006. május 15-én az Egyesült Államok bejelentette a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét és Líbia eltávolítását a terrorizmust támogató államok listájáról.

2011. február közepén Líbiát is elérte az arab világban felerősödött tiltakozási hullám, a Kadhafi távozását követelő ellenzékiek néhány napon belül több várost elfoglaltak. Kadhafi azonban közölte, hogy helyén marad, s kész a mártírhalálra, ugyanakkor bevetette a hadsereget az ellenzéki előretörés feltartóztatására. Kadhafi ellen - aki korábban "az arab uralkodók doyenjének, az afrikai királyok királyának és minden muszlim imámjának" nevezte magát - 2011. június 27-én a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) emberiesség elleni bűntettek miatt elfogatóparancsot adott ki.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.