Bizonytalanság
Órákon belül becsapódik a lehulló műhold
Közép-európai idő szerint szombaton hajnalban csapódik be a Földbe egy kiszolgált amerikai műhold az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) legfrissebb számításai szerint.
2011.09.24 07:49MTIA NASA továbbra sem tudja pontosan megmondani, hogy hol érnek földet azok a darabok, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy elégjenek a sűrű légkörben. A veszélyeztetett zónából azonban kikerült Kanada, így a NASA most arra számít, hogy a roncsok egy széles sávban - Afrikában és Ausztráliában, valamint a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánon - szóródnak szét.
A bizonytalanságot az okozza, hogy a sűrű légkörben változott a műhold sebessége és mozgása, gyakorlatilag kiszámíthatatlanná téve a becsapódás pontos idejének és helyszínének meghatározását. A NASA közép-európai idő szerint péntek este közölte, hogy megváltozott a műhold pályája, és lassabban ereszkedik.
Az űrben keringő tárgyakat figyelő más intézmények eltérő időpontot adtak meg. A tíz centiméteresnél nagyobb tárgyakat radarokon figyelő amerikai stratégiai parancsnokság arra számít, hogy szombaton, közép-európai idő szerint délután fél hatkor az Indiai-óceán felett lép be a sűrű légkörbe a műhold. Egy kaliforniai tudományos központ közép-európai idő szerint reggel hat órára teszi ezt az időpontot, de a számításainak három óra a hibahatára.
Az Upper Atmosphere Research Satellite (UARS) távérzékelő műhold már 2005 óta nem üzemel. A műholdat 1991 szeptemberében a Discovery űrrepülőgép szállította a világűrbe és állította Föld körüli pályára.

Az 10,7 méter hosszú, 4,5 méter széles és körülbelül 6 tonna tömegű amerikai tudományos műhold legnagyobb "visszatérő" darabja várhatóan 136 kilogramm, az összes törmeléké pedig nagyjából 500 kilogramm tömegű lesz. A többi elég a légkörben.
A hatóságok azt is ajánlják, hogy senki ne menjen húsz méternél közelebb egy esetleges roncsdarabhoz, mert mérgező gázok szabadulhatnak fel belőle. A szakemberek azonban nem győzik hangsúlyozni: egy a 3200-hoz az esélye annak, hogy bárkit is megsebesítsen a becsapódó részelemek valamelyike.
A műhold becsapódásáról szóló hírek élénken foglalkoztatják az amerikai közvéleményt, amiről a közösségi hálózatok gyakran humoros bejegyzései is tanúskodnak. A The New York Times című napilap idézte egy baltimore-i rabbi bejegyzését a Facebookról: "Nagyobb az esélyem arra, hogy eltalál a műhold egyik darabja, mint arra, hogy telitalálatot érjek el a lottón."
A műhold feladata a földi felsőlégkör összetételének és a Napból érkező ultraibolya és látható fénysugárzásnak, valamint az ózonrétegnek a vizsgálata volt. A műhold küldetésének időtartamát a tervezők három évben adták meg, de hat műszere egészen 2005-ig működőképes maradt, így a tervezett három évből 14 év és 91 nap lett. Miután befejezte tudományos küldetését a 600 kilométeres magasságban lévő munkapályájáról, jóval alacsonyabb parkolópályára szállították le, és a végszakaszban 205-225 kilométeres magasságban keringett a Föld sűrű légkörébe belépni készülő műhold.