21. századi kalózok

Véres korszak előtt áll a kelet-afrikai tengeri közlekedés

Blogokból tájékozódnak a kifosztandó hajók után, GPS-szel navigálnak az áldozatokhoz, miközben Nagy-Britannia a második világháború óta most először ismét felfegyverzi teherszállító vízi járműveit.

2011.07.04 11:17Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Bizonyára mindenki hallott már a gyakorlatilag káoszba fulladt szomáliai helyzetről - erős központi hatalom hiányában az egyébként nincstelenségükkel segélyre vagy éhhalálra ítélt helyiek igen jövedelmező anyagi forrásra bukkantak. Az Afrika szarvánál zajló teherforgalom fosztogatásából, az elrabolt személyzet után követelt váltságdíjakból egyre modernebb technológiákkal szerelik fel magukat. Hol van már a 16-17. századi karibi kalózromantika? Nos, azt maximum a mozivásznon láthatjuk viszont, Johnny Depp briliáns alakításában - napjaink tengeri haramiái jobban fel vannak szerelve, mint a magyar vízirendészet.

Jól bizonyítja ezt, hogy a támadások egyre kevésbé véletlenszerűek: a kalózok különböző „kémtechnikákat” használnak. Például olyan hajózási blogokban kutakodnak információk után, melyek nyitottak a nagyközönség előtt is, az itt összegyűjtött adatokat kielemezve tudatosan választják ki célpontjaikat. Navigációs rendszerekkel jutnak a kiszemelt hajók közelébe, ahol nem karddal és késsel, hanem géppisztolyokkal felszerelve támadnak. Eközben az akciótól távol maradt „ellátó személyzettel” műholdas mobiltelefonokon keresztül tartják a kapcsolatot. A rablott áru, illetve az ezek eltulajdonításához szükséges technika Eyl városába kerül: ez a szomáliai település lett a világ kalózfővárosa.

Andrew Mwangura, a Kelet-Afrikai Tengeri Utazó Támogató Program (EASAP) vezetője nemrég adott nyilatkozatában részletesen leírta, hogyan dolgoznak a kalózok: „Legfontosabb számukra, hogy releváns információkat találjanak az eltérítendő kereskedőhajókról. Ami napjainkban már nem olyan egyszerű dolog, hacsak nem ismeri valaki a modern technikát. [..] Tudniuk kell a jármű és a szállítmány értékét, a legénység számát [..] Napi szinten használnak navigációs rendszert és nagy távolságokra nyúló kommunikációt biztosító műholdas telefonokat.”

Erre egyébként egészen komoly iparág épült rá Mogadishuban. Az egykor egységes(ebb) Szomália fővárosaként szolgáló településre külföldi importőrök szállítják a szatellit készülékeket - a drága telefonokon igen jelentős hasznot realizálva. Mindemellett léteznek kalóz „anyahajók”, vagyis olyan vízijárművek, melyek egészen komoly radarállomásként funkcionálnak, elősegítendő a fürge, mozgékony kalózcsónakok pontos helyzetváltoztatását.

Mindazonáltal nem a kommunikációs technika aggasztja leginkább a nyugati megfigyelőket, sokkal inkább fegyverzetük. A Madagaszkárig, India közelébe és az Arab öbölbe is elmerészkedő tengeri haramiák modern géppisztolyokkal vannak felszerelve, illetve sok egyéb olyan eszközzel, amely például a magukat elbarikádozott legénységhez való betörést szolgálja. Egy EU-s vizsgálat tevékenységük felfutását jósolja az idei évre, így nem meglepő, hogy a nyugati kormányzatok is fegyverkezni kezdtek. Nagy-Britannia például 1945 óta most először ismét felfegyverzi kereskedőhajóit. A lépés azonban nagy valószínűséggel nem fogja elriasztani a kalózokat...

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.