Embereket tettek tönkre pénzkicsalással

Megkapták a magukét a Baumag-ügy vádlottai

A Baumag-perben Balázs László elsőrendű vádlott 7 év szabadságvesztést, 9 év közügyektől eltiltást és 9 millió forint pénz-mellékbüntetést kapott a Fővárosi Bíróságon pénteken kihirdetett első fokú ítélet szerint.

2010.01.08 13:42MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Kővári Tibor tanácselnök a másodrendű P. Istvánnét 1 év és 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, de a büntetést 3 évre felfüggesztette. A többi 10 vádlottat a bíró próbára bocsátotta, illetve néhány százezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az első rendű vádlottnak meg kell fizetnie még 13 millió forint bűnügyi költséget is, a többi vádlottra ehhez képest elenyésző összeg jut a bűnügyi költségből.

A Baumag-ügy lényege, hogy a szövetkezet a befektetők nagy részét kedvező, a banki kamatokat jelentősen meghaladó hozamígérettel csábított magához, ám azok hűtlen kezelés miatt elvesztették a pénzüket. Az ítéletben szerepel még a bűncselekmények között jogosulatlan pénzintézeti tevékenység, csődbűntett, és a számviteli fegyelem megsértése is.

Szóbeli indoklásában a bíró a bűncselekmények első dátumának 1995. március 1-et jelölte meg, ekkor alakult meg a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet, a végső időpont pedig 2003. október, amikor fizetésképtelenséget jelentett. A 70 ezer forintos jegyzett tőkével megalapított szövetkezet célja kezdettől az volt, hogy tőkét vonjon be a cégcsoportba. Ennek a technikája kezdetben az volt, hogy az akkori személyi jövedelemadó törvény szerint a saját szövetkezettől vásárolt üzletrész után 30 százalék adókedvezmény járt. Így minden befektető előbb a szövetkezet tagja lett, majd a vásárolt üzletrészre járó adókedvezményt a szövetkezet megosztotta a befektetőkkel.

Miután ez a lehetőség - törvénymódosítással - bezárult, új technikára volt szükség. A szövetkezet újra csak beléptette tagnak a befektetni szándékozókat, akikkel ezután két szerződést kötött. Az elsővel üzletrészt adott el a befektetőnek, míg a másikkal ugyan ezt az üzletrészt későbbi időpontban és magasabb áron visszavásárolta. A befektetők azonban a visszavásárlás időpontjában többnyire meghosszabbították a szerződést, mivel a hozam az akkori banki kamatoknál jóval magasabb volt.

A bíró az indoklásban éppen a nyilvánosan hirdetett hozam táblák alapján mondta azt, hogy az nem más, mint kamat, a vásárolt üzletrész pedig betét elhelyezés. A szövetkezeti törvény ugyanis előírta, hogy a taggá válást el kell fogadnia szövetkezetnek, itt azonban erről nem volt szó, tehát a befektetők csak fiktív tagokká lettek. Miután a szövetkezet betétet gyűjtött, és arra kamatot fizetett, így jogosulatlan pénzintézeti tevékenységet végzett. Amikor 2001-től új szövetkezeti törvény lépett hatályba, az engedte ugyan a régi szabályok szerint még 5 évig tovább működni a meglévő szövetkezeteket, viszont azok már új üzletrészt nem bocsáthattak ki. Ekkortól az eredeti szövetkezet - amelyet már vagyonkezelőnek hívtak - az újonnan létrehozott Baumag Befektetési Szövetkezet (a neve többször változott ennek is) üzletrészeit értékesítette. Ezt tette a 2003 októberi fizetésképtelenségig.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.