Nem engedik ki az egykori móri gyanúsítottat

Kaiser Edére nem vonatkozik a hároméves szabály, mert van elsőfokú ítélete

Kaiser Ede ügyében már született elsőfokú ítélet, így rá nem vonatkozik az a szabály, hogy három év előzetes letartóztatás után a fogvatartottat ki kell engedni - mondta el az MTI érdeklődésére Kaiser Ede védője csütörtökön. Dezső Antal korainak nevezte azt a kérdést, hogy kérnek-e kártérítést a hatóságoktól.

2008.09.25 18:02MTI

A Fővárosi Bíróság szerdán a perújítási tárgyalás első napján félbeszakította Kaiser Ede jogerősen kiszabott tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésének végrehajtását és előzetes letartóztatásba helyezte a férfit. Dezső Antal elmondta: a szabály úgy szól, hogy azt kell kiengedni az előzetes letartóztatásból, aki már három éve előzetesben van és még nem született ügyében elsőfokú ítélet; Kaiser esetében azonban 2004 decemberében a Fővárosi Bíróság elsőfokú határozatot hirdetett. Az elsőfokú bíróság a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás és más fegyveres rablások miatt Kaiser Edét tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, Hajdú László bűnösségét a móri ügyben nem mondta ki, de más fegyveres rablások miatt 15 évre ítélte. 

Az előzetes letartóztatásban tölthető maximum három év letelte miatt a közelmúltban több súlyos bűncselekménnyel vádolt ember is kikerült az előzetes letartóztatásból, a közeljövőben pedig további előzetes letartóztatásban lévő vádlottak is házi őrizetbe kerülnek, mert betöltik a törvényben maximált három évet. Arra a kérdésre, mit jelent Kaiser Ede életvitelében, hogy félbeszakították a fegyházbüntetésének végrehajtását és előzetes letartóztatásba helyezték, azt mondta: mindenképpen könnyítést kell, hogy jelentsen a büntetés végrehajtásában, "az pedig tény, hogy mindenképpen biztatóbb előzetesben lenni, mint tényleges életfogytiglani büntetést tölteni". 

Elmondta: Kaiser szerdától formálisan előzetes letartóztatásban van, a gyakorlatban azonban még ugyanott őrzik, ahol eddig, de ez minden bizonnyal napokon belül megváltozik és átviszik olyan körletbe, ahol előzetes fogvatartottakat őriznek. Az ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy előzetes fogvatartásban is lehet szigorú körülmények között a terhelt, a büntetés-végrehajtási intézet dönti el, hogy végül milyen őrzési fokozatba helyezik a terheltet. 

A büntetések végrehajtásáról szóló törvény szerint az előzetes letartóztatottnak joga van a saját ruháját hordania, a letétben lévő pénzből meghatározott összeget a személyes szükségleteire fordítania, hozzátartozóival és más személyekkel levelezhet, legalább havonta egyszer fogadhat látogatót, és kaphat csomagot. 

Emellett igénybe veheti a büntetés-végrehajtási intézetben a rendelkezésre álló művelődési és sportolási lehetőségeket, egészségügyi ellátást kap, és kérelmére részt vehet a termelőmunkában, amelyért díjazás illeti meg. Arra a kérdésre, hogy felmerülhet-e a hatóságok kártérítési felelőssége azért, amit Kaisernek kellett és kell még jelenleg is kiállnia a móri ügy vádlottja, illetve elítéltjeként, Dezső Antal azt mondta: ez a kérdés korai, csak akkor vizsgálható, ha majd jogerősen kimondja ártatlanságukat a bíróság.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.