A kitelepítettek visszatérhetnek otthonaikba
Képek! A tűzszerészek hatástalanították a kéttonnás bombát
Több ezer embert kellett kitelepíteni a Ferencvárosban kedden egy kéttonnás, második világháborús bomba miatt. A robbanószerkezetet a tűzszerészek este negyed hétkor hatástalanították. Nem sokkal ezután a bomba miatt kitelepített lakók megkezdhették visszatérésüket a IX. kerületi otthonaikba.
2008.07.29 19:53MTIA kiürített területre a lakók visszaengedése megkezdődött, ez folyamatosan zajlik. Az éjszaka folyamán a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai a kerületet fokozottan ellenőrzik, hogy a visszatelepítés zökkenőmentes legyen - olvasható a www.police.hu oldalon. A közlés szerint az idős, mozgásukban korlátozott személyek visszaszállítása szintén folyamatosan történik, erről az érintett szervek gondoskodnak.
Több ezer embert kellett kitelepíteni a Ferencvárosban kedden egy kéttonnás, második világháborús bomba miatt. A robbanószerkezet nem volt veszélyes, ugyanis azt már a második világháború idején hatástalanították. A német gyártmányú, SB 1000 típusú, aknahatású bombatestben nem volt gyújtószerkezet - mondta el Hajdu Gábor ezredes, tűzszerész parancsnok a helyszínen tartott sajtótájékoztatón kedd este.
A második világháborúban ledobott, angolszász gyártmányú robbanószerkezetet hétfőn találták meg egy építkezésen, a Vaskapu utca 41. alatt. Az elmúlt évtizedben hasonló méretű bombát nem kellett hatástalanítani Magyarországon. A bomba függőlegesen helyezkedett el, egy része betonba ágyazódott. A kiürítés a IX. kerület lakóinak egyharmadát érintette, a lakosokat átmenetileg iskolákban helyezték el. A Mester utca, a Vágóhíd utca, a Haller utca, a Fehérholló utca és az Üllői út által határolt terület evakuálásban több mint négyszáz rendőr vett részt. Az érintett városrészben elzárták a közműveket.
A bomba miatt kiürítették a ferencvárosi tűzoltólaktanyát, valamint a bomba hatókörében lévő nagyobb üzleteket és a közszolgáltatók épületeit is. A bomba miatt szünetelt a munka a Haller utcai és a Vaskapu utcai APEH-irodában, az OTP Bank telefonos ügyfélszolgálatán, valamint nem láttak el betegeket a Mester utcai orvosi rendelőben. A Vöröskereszt készételeket, konzerveket és száz-száz adag meleg ételt osztott ki a befogadóhelyeken.
A Bakáts téri iskola udvarán egy sátrat állítottak fel, hogy az emberek árnyékban várakozhassanak addig, amíg visszatérhetnek otthonaikba. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ásványvízzel látta el a kitelepítetteket. A BKV járatai módosított útvonalon közlekedtek a körzetben. A lezárás miatt torlódások alakultak ki több helyen a fővárosban, így a Petőfi hídon és az Üllői úton. Sokan kényszerültek kerülőre amiatt, hogy a Soroksári utat lezárták. A Lágymányosi híd lezárása Budán és Pesten is torlódásokat okozott, ezért az M0-ás körgyűrűn is lelassult a haladás.
A helyi védelmi iroda információs vonalakat üzemeltet, ezek a délutáni órákban túlterheltté váltak a sok beérkező hívás miatt. Július 16-án Angyalföldön találtak egy féltonnás amerikai bombát, akkor nagyjából ötezer embernek kellett elhagynia az otthonát. A robbanószerkezet hatástalanítását megnehezítette, hogy az eszköz orrgyújtó szerkezete megsérült, a bombatest pedig erősen elrozsdásodott. Az első magyarországi szőnyegbombázást 1944. április 3-án hajtották végre. E naptól több mint fél éven át, egészen szeptember 20-áig, a dél-olaszországi reptereikről vadászkíséretekkel nagy kötelékekben induló amerikai gépek folyamatosan bombázták Magyarországot.
Összesen 9.419 négymotorosuk 21 ezer 604 tonnányi, átlagosan 230 kilogrammos bombát dobott le, ebből Budapestre 7 ezer 864 tonnányi jutott. Már a legelső amerikai támadás éjjelén megkezdte az angol királyi légierő is a jóval szerényebb mértékű, kiegészítő éjjeli bombázásokat és a hajózóutak elaknásítását. A ledobott bombákból minden tizenkettedik nem robbant fel. Az amerikaiak elsősorban hadászati célpontokat: üzemanyag- és lőszergyárakat, vasúti csomópontokat, repülőtereket és termelőüzemeket, olajfinomítókat, valamint szállítási vonalakat és hidakat támadtak.