A média hatása a fiatalokra

Gyerekzár a médiára?

Az ORTT és Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület ez idáig öt alkalommal szervezett konferenciát "A média hatása a gyermekekre és fiatalokra" címmel. Ezek mindegyike egy alapkutatással indult, melynek keretében összesen több mint 6000 kérdőívet válaszoltak meg a tinédzserek.

2010.06.01 12:59ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ezen kutatások eredményeiből készítette el László Miklós azt az összefoglaló tanulmányt – az AKTI honlapján [e-könyvek] elolvasható és letölthető -, mely e rendezvény kiindulópontját jelenti, s egyben meghatározta annak tematikus csomópontjait is: a példaképválasztás, az oktatás szerepe, valamint az új trendek: „multitask” életmód és internet.

(A tanulmány elkészítésekor a kutatói team tagja volt Kósa Éva és Antalóczy Tímea; Danó Györgyi pedig az adatfeldolgozásban és a nemzetközi összehasonlításokban nyújtott segítséget.)

Példaképválasztás

1998-ban az összes megkérdezett 1/5-e (19%) a szüleit jelölte meg példaképként.

A következő két év nem eredményezett markáns változást, de elindultak olyan folyamatok, melyek előrevetítették a jövő tendenciáit. A „család” már itt is dominánsabban jelent meg a válaszokban, nőtt a média világából választott példaképek aránya is, míg a klasszikus, iskola által közvetített értékek alapján választott példaképeké csökkent.

A legutóbbi 2009-es kutatás viszont már jelentős változásokat mutatott. Megnőtt azok aránya, akik példaképüknek a szüleiket választották és csökkent azoké, akik médiaszereplőket neveztek meg.

Minden jel szerint egy olyan jelenséggel állunk szemben, amikor is az egyre növekvő információ áradatban, a fiatalokat érő egyre intenzívebb és egyre sokfélébb impulzusban a szülő egy biztos, hiteles pontot jelent a fiatalok életében.

A tinik általánosan bizalmatlanabbak a különböző információforrásokkal kapcsolatban, a szüleiktől származó információkat tekintik a legmegbízhatóbbak, leghitelesebbek. Azok, akik szinte mindig elhiszik azt, amit szüleik mondanak az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban nevezték meg őket példaképnek.

Azok, akik lényegében egyáltalán nem bíznak bennük, inkább a médiából választottak olyan személyt, akire szeretnének hasonlítani. Azok, akik magabiztosan eligazodnak a világhálón, képesek azt tudatosan és kritikusan használni, sokkal inkább hajlamosak konkrét véleményt alkotni arról, hogy ki az, aki követendő példa lehet számukra és könnyebben választanak hírességeket.

Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor az várható, hogy ahogy a világháló használata még hétköznapibb és még gyakoribb/intenzívebb lesz (pl. akár mobil telefonon), úgy egyre tudatosabban fogják az innen származó információkat használni a fiatalok, és ezek egyre jobban hatással lesznek majd döntéseikre, preferenciáikra.

Az oktatás szerepe

A média hatásai elleni védekezésben egyre jelentősebb (kellene legyen) az oktatás szerepe. Sok más mellett fontos azért is, mert jellemzően a fiatalok önállóan döntenek médiafogyasztásukról, a szülői kontroll minimális. Továbbá, fontos az is, hogy amíg a mai digitális világban, a tinédzserek „bennszülötteknek” számítanak, szüleik csak „emigránsoknak”.

A szülőknek jobban kellene ismerniük az internetben rejlő veszélyeket, de mivel ők nem ebben a technológiai környezetben nőttek fel, ezért gyakran nem látják ezeket. Számos vizsgálat - köztük a 2007-es kutatásunk - bizonyította, hogy a médiaértéshez szükséges képességek fejleszthetők és hogy erre szükség is van.

Ezen vizsgálat keretében felmértük hogyan változott egy a médiaértést segítő oktatásban (MÉDIATUDOR) résztvevő gyerekek a témával kapcsolatos tudása, véleménye. (A gyerekeket két alkalommal, az oktatás megkezdése előtt és után kérdeztük meg. )

A főbb eredmények a következők voltak.

Az oktatás hatása egyértelműen megmutatkozik abban, hogy: jelentősen megnőtt azok aránya, akik felismerték a reklám szerepét és csökkent azok száma, akik úgy gondolják, hogy „csak úgy” döntenek vásárlásukról (pl. születésnapi ajándék), jóval többen voltak a kutatás második hullámában azok, akikben tudatosult, hogy a reklámok több csatornán (TV-n kívül: rádió, magazinok, cipő) is eljutnak a vásárlókhoz.

Csökkent azok aránya, akik a reklámokat az „érdekességet mond” és „szórakoztat” jelzővel titulálták, addig többen lettek a kutatás második szakaszában, akik úgy vélekedtek, hogy a termékek, szolgáltatások eladását célozzák a második felmérés idejére kritikusabban szemlélik a reklámokat (kevésbé hisznek el mindent, kevesebben hiszik, hogy a reklámokban szereplők használják is a terméket stb.).

Új trendek: „multitask” életmód és internet

A fiatalok többsége „multitask”, egyszerre több tevékenységet végez. A hosszadalmas dolgok nem kötik le őket, folyamatosan új impulzusokra vágynak - „pörögnek”. Az internet mindennapjaik szerves része lett, legyen szó szórakozásról, tanulásról, vagy kapcsolattartásról. Néhány érdekes/fontos eredmény:

A válaszadók háztartásában már alapfelszereléssé vált a számítógép, és többségük rendelkezik internet kapcsolattal is. A tinik szabadidős tevékenységeit tekintve az utóbbi évek legszembetűnőbb változása az internetezésre fordított idő nagyarányú megnövekedése, ezzel együtt pedig a TV nézés csökkenése (bár ez jóval kisebb mértékű).

A fiatalok amikor társaságra vágynak, vagy el akarják ütni az időt jellemzően a számítógépet (internetet) hívják segítségül. Legkedveltebb weboldalaik a közösségi portálok, a másik favorit a YouTube.

A többség rendszeresen tölt le filmet vagy zenét, még a kevésbé rutinos felhasználók is. Nem jellemző a szülői kontroll a gyerekek internetes tevékenysége felett. Ötből egy fiatal szülei soha nem tudják, hogy csemetéjük mit néz a világhálón és a szülők többsége (70%) sosem ellenőrzi, hogy milyen weboldalakat látogat gyermekük.

Az internet tiltása illetve engedélyezése ma már ugyanolyan büntető-jutalmazó eszköz, mint a televízió. Sokan adják meg személyes adataikat a neten (csak egy harmaduk állítja, hogy soha, semmilyen személyes adatot nem szokott magáról kiadni interneten keresztül számára ismeretlen személynek) és gyakran ismerkednek a világhálón.

A tinédzserek 2/3-a e-mailezett vagy MSN-ezett már idegennel. 59% ismerkedett meg olyan emberrel a neten, aki személyesen is szeretett volna találkozni vele, és 33% találkozott is az illetővel. Azaz a gyerekek 1/3-a tette ki már magát annak a kockázatnak, hogy egy vadidegennel randevúzott.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.