Mi írja felül a tapasztalatot?

Tudod, hogy nem lesz jó - de a génjeid közbeszólnak

Bizonyos génmutációk tehetők felelőssé azért, miért hajlamosak többen olyan tanácsokat is megfogadni, amelyek ellentmondanak a tapasztalataiknak.

2011.04.26 08:55medipress.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Minderre a Brown Egyetem kutatói jöttek rá. A kísérletbe több mint 70 embert vontak be, akik egy részénél megtalálható volt az a génmutáció, amely a dopamin nevű anyagot termeli az elülső agykéregben és a stiratiumnak nevezett agyi részben.

Az elülső agykéreg felelős azért, hogy meg tudjuk fontolni az emberek tanácsait – például hogy eladjunk-e bizonyos részvényeket -, a stiratium pedig a kapott tanácsot összeveti az eddigi tapasztalatainkkal – például a részvények árfolyamával kapcsolatban.

A kutatók azt tapasztalták, hogy a DARP-32 nevű génmutáció dopamint termel az agyban, melynek hatására a stiratium sokkal gyorsabban juttatja eszünkbe a múltbéli tapasztalatokat, mindez azonban csak akkor számít, ha nem kapunk tanácsot.

A jelenség hatására ugyanis az illető könnyebben befolyásolhatóvá is válik. Ez azzal magyarázható, hogy ebben az esetben a stiratium inkább az elülső agykéregből érkező tanáccsal van elfoglalva, amely elnyomja a tapasztalatok jelentőségének felismerését.

A szakemberek „megerősítési asszimetriának” nevezték el a jelenséget – ez okozhatja a nézeteinket az olyan témákkal kapcsolatban, mint az asztrológia, a politika vagy a tudományok.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.