Nem minden házas él soká, és a vidámak se mindig

Tévedés: ezek miatt nem biztos, hogy tovább élünk!

"Egyél sok zöldséget! Relaxálj! Élj házasságban!" - sokat halljuk ezen életet hosszabbító tanácsokat, kutatók szerint azonban korántsem biztos, hogy valóban célravezetőek.

2011.03.24 16:54ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Mi határozza meg, hogy egyesek akár 90 évig is vidáman és nagyobb betegségek nélkül élnek, míg mások meglehetősen fiatalon meghalnak?

Az amerikai Terman tanulmány készítői nemcsak azt vették figyelembe, mennyi ideig éltek az általuk megfigyelt emberek, de azt is, hogyan haltak meg, milyen iskolába jártak, mi volt a foglalkozásuk, mi volt jellemző munkájukra, milyen személyiségjegyekkel rendelkeztek, hogy lássák, mely jellegzetességek alapján jósolandó hosszabb élet.

Meglepő felfedezésre jutottak - történetesen, hogy számos dolog, amiről azt hisszük, meghosszabítja az életünket, nem feltétlenül igaz.

1. "A házasság garantálja a hosszú életet"

Nem szükségszerűen igaz - nem a házasságban élő emberek élnek sokáig, sokkal inkább a házasságban élő férfiak. Náluk valóban kimutatható volt, hogy azok, akik házasságban éltek, nagyobb eséllyel érték meg a 70. életévet és ennél többet, mint az elváltak. Kevesebb, mint negyedük érte meg a magas kort.

A válás miatt nemcsak lelkileg sérül a férfi, de számos egészségtelen szokást is felvehet. A nők esetében más a helyzet: a szünet nélküli házasságban élő nők a Terman-tanulmány szerint valamivel több ideig éltek, mint az elváltak, majd újraházasodtak, ám azok, akik elváltak és többé nem házasodtak meg, sokkal nagyobb kort értek meg.

2. A relaxáció és korai nyugdíj nem feltétlenül hosszítja meg az életet

A karrier terén jól haladt, sikeresebb emberek ugyanis a tanulmámy eredménye szerint legalább 5 évvel tovább éltek, mint a kevésbé sikeresek. Az ambíció, kitartás, motiváció, rugalmas munkához való hozzáállás hosszabb élethez vezetett.

Pedig azt hinnénk, a nagy felelősség, nagyobb terhelés éppenséggel rövidíti az életet. Az is kiderült, hogy akinek sokáig volt folyamatos munkája élete során, sokkal hosszabb életű volt - a kutatók szerint érdemes meggondolni, mikor megy az ember nyugdíjba. Nem mindenki érzi jól magát, ha feladja érdekes és/vagy jól jövedelmező munkáját.

3. Tovább élnek, akik aggódnak az életükért?

A Terman-tanulmányban részt vett emberek, akik gyermekként és felnőttként is takarékosak, lelkiismeretesek, megbízhatóak, mindent részletekbe menően megtervezők, határozott célokkal rendelkezők voltak, tovább éltek. A lelkiismeretes emberek az életükre is jobban vigyáznak.

Ők azok, akik sosem felejtik bekapcsolni a biztonsági övet, és mindig követnek minden orvosi utasítást. Náluk kevésbé fordul elő, hogy dohányoznak, isznak, kábítószert használnak vagy gyorsan vezetnek. Tudják, meddig mehetnek el bizonyos dolgokban.

Magatartásuk egyébként boldogabb kapcsolatokhoz, értékes barátságokhoz és egészséges munkakörülményekhez juttatta őket, amely megnövelte éveik számát.

4. A magasan képzettebbek nem élnek sokkal tovább?

 Ezen a téren is meglepetések születtek. A szülők általában korábban óvódába, iskolába adják a csemetéket, hogy képzettek, ügyesek, okosak legyenek. A tanulmány azonban azt mutatta, azok, akik már gyermekként is 5 és nem 6 évesen kezdték tanulmányaikat, később kevesebbet éltek.

A közösséghez tartozás nagyon fontos, és nem mindenkinek sikerül megtalálnia a számára legelőnyösebb közeget, sőt. Az tény, hogy a magasabban képzettek általában jobban figyelnek az egészséges életvitelre, egy részük ennek köszönhetően valóban tovább élt.

5. "A barátságos, nyitott emberek jobban boldogulnak"

A szülők gyakran aggódnak, ha gyermekük félénk, kevésbé nyitott, mint a többiek. Az általános vélekedés szerint a barátkozóbb, közvetlenebb gyermekek, majd felnőttek hosszabb életre számíthatnak, ám a kutatók ezt sem igazolták teljes biztonsággal: aki ugyanis gyerekként kerülte a közös játékokat és csoportos elfoglaltságokat, szívesebben választotta például a sakkot egy közösségi sport helyett, ugyanúgy megérte a 90. életévét.

Az is kiderült, hogy a sokkal inkább közösségi emberekre nemcsak a nyitottság és nagy baráti kör jellemző, hanem bizonyos - a társasággal összefüggő - káros szenvedélyek felvétele is.

A tanulmány eredménye szerint az sem igaz teljes mértékben, hogy a vidám, optimista emberek mindig tovább élnek. A jókedv, a vidámság sok esetben magas vérnyomással és koleszterinszinttel járt együtt a tanulmányban részt vett alanyok esetében.

Igen, a boldogság és a jó egészség kéz a kézben járnak, de a boldogság és vidámság nem közvetlen okozója a hosszú életnek. A tanulmány arra is rávilágít, hogy a mindig optimista és nem aggodalmaskodó emberek jókedélyűek, de előfordulhat, hogy nem vesznek tudomást az egészségüket valóban veszélyeztető dolgokról sem, hajlamosak azokat félvállról venni.

6. A rendszeres sport meghosszabbítja az életet?

Tény: aki már fiatalkorában is sportol, kiváló formában lesz és a mozgás a szívre is jó hatással van. A túlzásba vitt sportolás sem jó azonban - aki például komolyan atletizál vagy fut, az évek során könnyen tönkreteheti a térdeit, ízületeit, melynek következtében ugyan egyébként egészségesnek mondható, de a mozgás bizony nehezére esik majd idősebb korában.

A szakemberek azt javasolják: középkorúként inkább a visszafogottabb sportolást válasszuk, és olyan sportokat, amelyek nem túl megterhelőek számunkra.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.