Antioxidáns-források: mit válasszunk?- 2. rész
100 évnél is tovább élhetünk? Mi a titka?
Az új évszázad slágerei az antioxidánsok, körülbelül olyan szerephez jutottak, mint a vitaminok a hetvenes években: ők lettek az abszolút egészségmegőrző csodaszerek. De vajon mennyire kiérdemelten?
2011.01.26 16:00drinfo.huNéhány éve nem beszélhetünk a rák megelőzéséről anélkül, hogy említést ne kellene tennünk az antioxidánsokról.
Mióta az orvostudomány bebizonyította, hogy ők a szabadgyököknek, ezeknek a gonosz rákkeltő anyagoknak a legveszélyesebb ellenségei, mindenki az antioxidánsokra utazik. Nemrégiben például kiderült, hogy a kávé rengeteg antioxidáns anyagot tartalmaz, amiből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a kávé roppant egészséges.
Ez persze nincsen így. A rák megelőzését nem lehet kizárólag az antioxidánsokra bízni, a szervezetünk ennél sokkal komplexebben működik. Attól még, hogy például a kávé ezerszer több antioxidáns anyagot tartalmaz, mint a répa, nehezen jelenthetnénk ki, hogy ezerszer egészségesebb is.
Ráadásul számos olyan ételt ismerünk, például a karfiolt, a hagymát vagy a foghagymát, melyek kiváló rákmegelőző hatásukról ismertek, de semmi közük sincs az antioxidánsokhoz.

100 évnél tovább élhetünk – a titok nyitja az antioxidáns
Kutatóknak sikerült 20 százalékkal megnövelniük laboratóriumi egerek élettartamát egy olyan technikával, mely a szervezet természetes antioxidánsait erősíti.
Ha hasonló eredményeket érnek el az embernél is, az azt jelentené, hogy az átlag élettartam a jelenlegi 75 évről 100 évre vagy még többre növelhető. Az adatok első alkalommal mutatják be, hogy mennyire fontos szerepük van a szabad gyököknek az öregedésben.
A szabad gyökök elektromosan töltött, igen reaktív anyagok, melyek a biológiai metabolizmus melléktermékeiként keletkeznek. A gyököket az orvosok szívbetegségekhez, rákhoz, és egyéb, az öregedéssel járó betegségekhez kötik.
Az egereket a kísérlet során genetikailag úgy módosították, hogy nagy mennyiségben termeljenek a kataláz nevű emberi enzimből, mely elpusztítja a kémiai hidrogén-peroxidot, amely a szervezetben a szabad gyökök igen gazdag forrása. A tanulmány során a kutatók megfigyelték, hogy az egerek átlagosan 5 és fél hónappal tovább éltek, mint normál körülmények között. Emellett kiderült, hogy a legtovább élő rágcsálók azon állatok voltak, melyek kataláz enzim szintje a legmagasabb volt a sejt apró erőművében, a mitorokondriumban, mely a szabad gyökök egyik tárháza. Peter Rabinovics professzor szerint az eredmények alátámasztják azon elméletet, miszerint a mitokondrium az egyik kulcsfaktora az öregedő folyamatnak.
Ez a tanulmány pedig kimutatja, hogy a szabad gyökök jelentősége az öregedés folyamatában óriási. Bár nem lenne lehetséges ugyanilyen genetikai módosítást végrehajtani az emberen, az egértanulmány segített a kutatóknak azonosítani azon kémiai reakciókat a szervezetben, melyek védelmet nyújtanak a szabad gyökök ellen.
Ezzel új öregedés gátló gyógyszerek kifejlesztése válik lehetővé.

A napjainkban is gyakran jelentkező krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világszerte sokak haláláért felelős. A dohányzás által sejtszinten kiváltott gyulladásos folyamatok és az oxidatív stressz közvetlen összefüggésbe hozható a COPD-ban szenvedő betegek állapotának romlásával.
Azonban az étrendi antioxidánsok felvételének fokozásával, illetve a szervezet belső antioxidáns folyamatainak támogatásával, hatékonyságának növelésével nagyon jó terápiás eredmények érhetők el.
Az antioxidánsok a gyulladásos folyamatokat gátolnak...
Az idők során számos antioxidáns hatású anyagról [ilyen például a halakban (is) megtalálható acetilcisztein, illetve a kurkumában, a vörös szőlő héjában vagy éppen a zöld teában megtalálható polifenolok] bizonyosodott be, hogy képesek a szervezet antioxidáns kapacitásának javítására a GSH (glutathion) bioszintézisének növelésén keresztül.
Az antioxidáns kapacitás javulása a sejteket károsító szabad gyökök semlegesítéséhez és a degeneratív betegségek alapját képező gyulladásos folyamatok gátlásához vezet.
Diabétesz: egy antioxidáns lenne a megoldás?
A legfrissebb kutatások szerint az antioxidáns magas szintje csökkenti a diabétesz kialakulásának esélyét – de csak az idős férfiak esetében.
Rejtélyek: cukorbetegség, szelén és a nemi hovatartozás
Egyelőre nem tisztázott, hogy ez a jelenség a nőknél miért nem figyelhető meg. A tanulmány a Nutrition&Metabolism című folyóiratban jelent meg.
A kísérlet során, amelyet 1162 felnőtt férfin végeztek el, kiderült: azok, akiknek magas a szelénszintje, kisebb eséllyel szenvednek diszglikémiában, vagyis vércukorszintjük nem ingadozik a normálistól eltérő mértékben.
Gabonafélék, müzlik?
Naponta egy tálnyi a kedvenc müzlinkből a legjobb természetes antioxidáns-forrás – derült ki egy új kutatás eredményeiből. A pennsylvaniai Scranton Egyetem kémia professzora, Dr. Joe Vinson és csapata legfrissebb kutatásuk eredményeként megállapították, hogy szinte minden magvakat is tartalmazó reggeli táplálék, pl. a müzli vagy a gabonapehely, sőt, számos, rágcsálnivaló is jelentős mennyiségű polifenolt tartalmaz – azaz, egészségünkre jótékony hatást gyakorló antioxidánsokat.
Az egész magvak a polifenolok legfőbb forrásai a reggelire való termékcsaládokban, és mivel szinte minden gabonapehely és müzli tartalmaz egész magvakat, így fogyasztásuk kifejezetten ajánlható mindenki számára – nyilatkozták eredményeik kapcsán az amerikai kutatók.
Dr. Vinson elmondta: „a korábbi kutatások még arra engedtek következtetni, hogy a rostok ezeknek a táplálékoknak a leghasznosabb összetevői, amelyek az egész magvakban találhatók, de nemrég arra kellett rájönnünk, hogy a polifenolok sokkal fontosabbak.
A reggeli müzlik, gabonapelyhek, a tészták, a különböző rágcsálnivalók, legyenek sósak vagy édesek, ma az Egyesült Államokban az étkezési szokásoknak köszönhetően a magvakat tartalmazó ételek 66%-át teszik ki.”

Polifenolokban gazdag gabonák és gabonafélék
A kutató hozzátette: „Meglepő volt megállapítanunk, hogy az antioxidánsok egy grammra jutó mennyisége a teljes magvakat tartalmazó élelmiszerekben közel azonos a gyümölcsök és zöldségek hasonló mennyiségre vetített antioxidáns-tartalmával.”
A dietetikusok és táplálkozási szakemberek a zöld teafélék, vörösbor, gyümölcsök, mogyoró és egyéb magvak fogyasztását javasolják magas antioxidánstartalmuk miatt.
Vinson és kollégáinak eredményei alapján most már azt is tudjuk, hogy a kukorica- és zabpelyhek tartalmazzák a legtöbb polifenolt, kb. a súlyuknak 0,2%-át, a gabonapelyhek ennél lényegesen kevesebbet, 0,07%-ot és a legkevesebbet a rizspelyhek, amelyek csupán 0,05%-nyi polifenol tartalommal rendelkeznek.
A lehető legtöbb polifenolt azok a reggeli müzlik és gabonapelyhek tartalmazták, amelyekhez mazsolaszemeket is kevertek.
Ez persze nem meglepő, hiszen a szárított gyümölcsök egyébként is gazdag antioxidánsforrások.
A gabonapelyhek között is akadt olyan, amely kimagaslóan sok antioxidánst tartalmazott: ezek voltak a fahéj ízesítésű gabonapelyhek, amely fűszerféle gazdag antioxidáns-forrás.

Miben lelünk antioxidánsra?
Az antioxidánsok természetes forrásai a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, gabonák, diók, magok. Ezért ajánlott ezekből az élelmiszerekből, megfelelő mennyiséget fogyasztani.
Most pedig, pár konkrét példával fogunk szolgálni:
* Gyümölcsök: bogyós gyümölcsök, gránátalma, szőlő, narancs, szilva, ananász kivi és grapefruit
* Zöldségek: leveles kel, chili paprika, vöröskáposzta, paprikák, petrezselyem, articsóka, brüsszeli csirák, spenót, citrom, gyömbér és cékla
* Száraz gyümölcsök: szárított kajszibarack, aszalt szilva
* Hüvelyesek: szójabab, disznóbab, fehérbab, zöldbab
* Diók és magvak: pekandió, dió, mogyoró, és napraforgó mag
* Gabonák: árpa, köles, zab, kukorica
* Fűszernövény: szegfűszeg, fahéj, oregano

Melyik gyümölcsöknek van a legnagyobb antioxidáns-tartalmuk?
Az alacsony sűrűségű lipoprotein (fehérjét és lipideket tartalmazó összetett anyagok – LDL) koleszterin oxidálódik, ezáltal rendelkezésére állva a zsíroknak, hogy eltömítsék az artériákat.
Az oxidáció az oka az artheroszklerózisnak (az artériák falának megvastagodásával, a lumen beszűkülésével, majd elzáródásával járó megbetegedés), és a szívrohamoknak egyaránt.
Az antioxidáns étrend kiegészítőként való használata ugyan megakadályozta az LDL-koleszterin oxidálódását, de az eredmények nem voltak túl biztatóak. Sajnos, sokan úgy gondolták, hogy mivel a kardiovaszkuláris betegségektől véd, más bajuk nem lehet.
A diétásoknak kedvezve néhány a legjobb antioxidáns források közül!
* Bogyók: a bogyók tele vannak rostokkal, vitaminokkal és gazdag forrásai az antioxidánsoknak. Ráadásul a kökény, a málna és a szeder olyan anyagokat is tartalmaznak, amik nagyban csökkentik a rák és a szívbetegségek kialakulását.
* Brokkoli: a hasonló zöldségek, mint például a karfiol, káposzta és brüsszeli csirák és természetesen a karfiol is tartalmaz olyan összetevőket, amelyek csökkentik a rák és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Ráadásul az ezekben a zöldségekben lévő antioxidánsok segítenek az olyan speciális ösztrogén-termelő helyeken is harcolni a rákkal, mint a mell vagy a prosztata.
* Paradicsom: A paradicsom likopint tartalmaz és a karotinoidok családjába tartozik. Pontosan emiatt közismert a prosztatarák megelőzési hatása. De tartalmaz még glutathiont is, amely természetesen lendíti fel immunrendszerünket.
* Fokhagyma: a fokhagyma csökkenti a koleszterin-szintet, a vérnyomást, miközben azokkal a sejtekkel is felveszi a harcot, amelyek a rák kialakulásáért felelősek. Aki rendszeresen fokhagymát eszik, közismert, hogy kisebb rá az esélye, hogy rákot kapjon.
* Spenót: a spenótban lévő antioxidáns lutein csökkenti a hályog és az izom rendellenségeinek a kialakulását, és javítja a szem egészségét.
* Tea: a tea szintén antioxidánsokat tartalmaz, amelyek csökkentik a rákos megbetegedések, a szívbetegségek és a stroke kialakulásának kockázatát.