Vakmerő viselkedésük genetikai hajlamra vezethető

Bátor, de erőszakos ovisok

Azok az óvodások, akik nem ismerik a félelmet, kevésbé empatikusak és sokkal agresszívabbak társaikkal.

2010.11.16 13:45WEBbeteg
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

„A vizsgálatokból kiderült, hogy a gyerekek vakmerő viselkedése sokkal inkább neurológiai és genetikai hajlamra vezethető vissza, mintsem a tanult viselkedésre vagy a szülői mintára.” - mondta el Inbal Kivenson-Baron, a tanulmány szerzője.

Nyolcvan 3 és 4 év közötti gyereket figyeltek meg szüleikkel és óvónőikkel együtt. A gyerekeket különféle helyzetekben vizsgálták: az óvodában, otthonukban és a laboratóriumban is.

A félelemérzet hiánya és a társas viselkedések közti összefüggések keresése közben kiderült, hogy minél bátrabb egy gyerek, annál kevésbé együtt érző a kortársaival, sőt az is nehézséget jelent számára, hogy társai arcán felismerje a félelem jelét, holott más érzelmeket, pl. a haragot, meglepődést, boldogságot, szomorúságot, gond nélkül be tud azonosítani.

Ezekre a gyerekekre általában jellemző az antiszociális viselkedés, társaik kihasználása, az érzelmi sekélyesség és a megbánás és bűntudat hiánya, ha valami rosszat tettek.

Érdekes eredménye a tanulmánynak, hogy antiszociális hajlamaik ellenére ezek a gyerekek viszonylag barátságosak.

„Keresik a kapcsolatot más gyerekekkel, kedvesek és mosolygósak, de nehezen veszik észre, ha a társuk kétségbeesett, és kevés hajlandóságot mutatnak arra, hogy segítsenek nekik.

Úgy tűnik a vakmerő viselkedésnek előnyös és hátrányos oldala is van” – foglalta össze a tanulságokat Kivenson-Baron.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.