20 millió áldozata volt

Mi is az a spanyolnátha?

1918 és 1819 között a spanyolnátha az influenza A vírusának első és legszörnyűbb járványa volt. A Föld lakosságának mintegy 20-40%-át betegítette meg. Világszerte közel 20 millió áldozata volt.

2010.10.06 13:48napidoktor.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Alig ért véget az első világháború, új ellenség bukkant fel a látóhatáron: egy láthatatlan gyilkos, a spanyolnátha. A több mint negyvenmillió áldozatot követelõ járvány úgy kezdõdött, mint az influenza.

Elõször magas láz és izomfájdalom lepte meg a betegeket, majd a tüdõgyulladáséhoz hasonló tünetek léptek fel.

Egész családok haltak ki Európa-szerte a járvány következtében, akik közül sokakat a saját tüdejéből felköhögött váladék fojtott meg. Az 1918-as influenzajárvány 40 megfertőzött emberből egyet ölt meg.

A jelenlegi influenzatörzsek kb. 25 000 emberből követelnek egy áldozatot. De ez a járvány két év alatt több emberéletet követelt, mint a világháború. A Nagy Háború éppen véget ért, és sok százezer katona zsúfolódott össze az európai városok kikötőiben, várva, hogy hazaszállítsák őket.

Hogy a fertőzés honnan indult ki, azt nem lehetett tudni, de az első eseteket a Spanyolországból hazaérkezett amerikai katonákon regisztrálták, ezért kapta a "spanyolnátha" elnevezést.

A szűk helyeken - csapatszállító hajók rakterében, vasúti szerelvényekben, hatalmas sátortáborokban összezsúfolódott katonák között villámgyorsan terjedt a járvány, és a hazatérők behurcolták minden országba, Új-Zélandtól Magyarországig, Szibériától Alaszkáig.

A háború nélkülözései közepette legyengült lakosság között kaszásként aratott a halál. Egész családokat irtott ki a járvány, Magyarországon áldozatául esett például Kafka Margit is. A betegeket nem tudták fogadni az akkori kórházak, a legtöbben otthon pusztultak el, megfelelő ápolás és gyógyszerek híján.

A kórházakban sem volt jobb a helyzet.

A városokban megállt az élet

Világméretekben ez volt a történelem legpusztítóbb járványa, és ennek ellenére a történelemkönyvekben többnyire csak lábjegyzetként említik. Az amerikai hadsereg kutatóit ma is foglalkoztatja a halálos vírus.

Már 1997-ben sikerült izolálni ribonukleinsav (RNS) maradványait azokból a formalinban rögzített, parafinba ágyazott szövettani készítményekből, melyeket 1918 óta őriznek (ez egyébként érdekes adat a múzeumi gyűjtemények jelentőségére is).

Kilenc vírus-RNS szekvenciáját sikerült meghatározni és kimutatni, hogy egy eddig ismeretlen H1N1 jelű A típusú influenza-vírus okozta a járványt.

A cseppfertőzéssel terjedő vírus rendkívül fertőző volt, az orvosi maszk, kesztyű és köpeny sem nyújtott védelmet.

Az áldozatok számát nálunk is több mint tízezerre becsülik. A holttesteket a korabeli járványügyi előírásoknak megfelelően gyakran elégették, vagy tömegsírba temették, amit mésszel fertőtlenítettek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.