Kivonattal a rákbetegség ellen (2. rész)

A gombatermesztés rejtelmeiről újra

Az MTI-Press is többször próbálkozott az adatgyűjtéssel, majd megkereste a Budapesti Corvinus Egyetemen Győrfi Júliát, a Kertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék tanárát.

2010.09.21 19:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

- Az ön véleménye szerint mi a hazai gombatermesztés jövőbeli alternatívája?

- Úgy vélem, a XXI. században egyre nagyobb igény van a gyógyhatású gombákra. Ezek között említeném meg a pecsétviszgombát és az ördögszekér laskagombát, illetve azt a fajt, amellyel mi itt a Budapesti Corvinus Egyetemen kísérletezünk, az Agaricus blazeit.

Sajnos a laskagomba termesztése - többek között - a költségigényes sterilizálási eljárás miatt igen drága, aminek kiváltására keressük a megoldást. Az egyelőre magyar névvel nem rendelkező Agaricus blazei törzstenyészetei négy évvel ezelőtt érkeztek hozzánk az amerikai Pennsylvaniai Egyetemről.

Ennek a gombának a kivonatával kezelték a néhai Ronald Reagan elnököt, ezért a média is sokat foglalkozott vele.

- Vélhetően nem a médiavisszhang miatt folynak a kísérletek. Mi a különleges ebben a gombában?

- Természetesen nem ez az oka. A gomba beltartalmának a vizsgálata alapján kijelenthető, hogy olyan vegyületcsoportokat tartalmaz, amelyek több rákos megbetegedéssel szemben is preventív jellegűek, de gyógyításra is használhatók. Ismérvei megelőzik az eddig első helyen számon tartott shiitake jellemzőit.

A gond egyelőre az, hogy keveset terem, és ilyen módon az ára is borsos. Például az Egyesült Államokban kilója tizenkét dollár körül mozog, ami többszöröse a hagyományosnak tekintett csiperkegomba árának.

- A gyógyhatású gombák termesztésbe állítása lehet az egyik kitörési út?

- Igen, meggyőződésem szerint a már ismert fitoterápia mellett - belátható időn belül - rendszerbe lehet állítani a mikoterápiát is. El kell mondanom, hogy a távol-keleti országok erről soha sem feledkeztek el, és ilyen módon viszik be a szervezet számára fontos vitaminokat és ásványi anyagokat a nálunk divatos szintetikus szerek helyett.

Ezek kezdeti lépései már megjelentek a világ gombatermesztésében. Ma már ismertek azok a módszerek, amelyekkel például többletszelént vagy természetes eredetű D-vitamint juttatunk be a gomba segítségével a szervezetbe.

Egy kis mindentudás egyeteme a gombáról

- Ön ez év áprilisában két előadást tartott az egyetemen, amelyekről egy ismert német szaklap, a Der Pilz (A Gomba) is tudósított. Összefoglalná röviden a mondanivalóját?

- A magyar nyelvű előadás címe a Perspektivikus gombafajok termesztési lehetőségei volt. Mondandóm lényege az volt, hogy a gombatermesztés olyan lehetőség az emberiség számára, amely révén elsősorban mezőgazdasági-, élelmiszeripari- és faipari melléktermékeken gazdaságosan termeszthetünk különböző gombafajokat.

A témát a legnagyobb mennyiségben termesztett gombafajnak, a csiperkegombának az előállításával világítottam meg.

A gabonatermesztés során szemtermést és szalmát kapunk. A szemtermés adja egyrészt a mindennapi kenyerünket, de különböző állatok takarmányozására is szolgál, míg a szalmát az állattenyésztésben almozásra használjuk.

Ám a termesztett gombák szaporítóanyaga, a csíra is gabonaszemen készül.

Az alomtrágyákból bonyolult lebontási folyamatok után jutunk el a csiperkegomba termesztő közegéhez, a komposzthoz, amelyről leszedjük a gombát és elfogyasztjuk, míg a megmaradt anyagot, az úgynevezett letermett komposztot nemcsak gyenge termőképességű talajok javítására használjuk, hanem kiegészítő szerves trágyaként beszántjuk a gabonafélék termőtalajába.

Így visszajutunk a kiindulási ponthoz, a gabonatermesztéshez. A földön évente keletkezett óriási mennyiségű biomassza egy része a gombatermesztéssel kitűnően újrahasznosul. Nagyon leegyszerűsítve: egy csaknem tökéletes biokonverzió valósul meg.

Értéktelennek tekintett anyagokból értékes táplálék jön létre. Nem véletlen, hogy az élelemben szegény afrikai országokban az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének, a FAO-nak a segítségével program indult az eddig értéktelennek tartott mezőgazdasági melléktermékek gombatermesztésre való felhasználásáról.

- Ezt követően ön egy angol nyelvű előadást is tartott, ebbe is beleavatna bennünket?

- Ennek a címe A gomba mint funkcionális élelmiszer volt. A funkcionális élelmiszer kifejezés viszonylag új keletű, közel 20 éve kezdett bekerülni a világ köztudatába. A gombák beltartalmi értékei sok szempontból kitűnőek: energiatartalmuk alacsony, gyakorlatilag nem tartalmaznak zsírokat, cukrokat.

Fehérjetartalmuk jelentős, ezért is használják a fejlődő országokban fehérjeforrásként, így például Indiában. Kiemelkedik a kálium- és foszfortartalmuk, míg az egészségre káros nátriumot csekély mennyiségben tartalmazzák.

Igen jelentős a különböző B-vitaminok jelenléte, és ami teljesen egyedivé teszi a gombafajokat a zöldségnövényekkel és a gyümölcsfélékkel szemben, az a D-vitamin-tartalmuk.

Napjainkban már funkcionális élelmiszernek számít a szelénnel dúsított csiperkegomba. Jelenleg is folyó egyik fő kutatási témánk a különböző gombafajok ultraibolya fénnyel való dúsításának megvalósítása.

A programon a Budapesti Corvinus Egyetem három tanszéke és egy gombatermesztő cég, a Bio Fungi Kft. együtt dolgozik. Reményeink szerint a kísérletek zárásaként létrejön egy új funkcionális élelem, a természetes D-vitamint tartalmazó étkezési gomba.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.