Több tanácsot és odafigyelést várunk orvosainktól

Rossz a magyar kórházak megítélése

Hazánkban a gazdaságilag aktív népesség 35 százaléka szenved valamilyen krónikus, azaz általában három hónapnál tovább tartó vagy visszatérő betegségben.

_{2010.04.29 15:56ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Nehéz az eligazodás az egészségügyben, a betegek 40 százaléka maga szervezi ellátását és mintegy negyedük teljesen elveszettnek érzi magát a rendszerben. A páciensek a gyógykezelésen kívül több tanácsot, odafigyelést és információt várnak el az ellátórendszertől. Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet az AXA megbízásából a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet készített a betegségmenedzsmentről. 

A gyógyszerezés mellett több odafigyelésre és útmutatásra lenne szükség

Az AXA Egészségpénztár tagjaiból választott minta megkérdezésével elvégzett, az aktív magyar lakosságra vonatkoztatva reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a magas vérnyomásban, cukorbetegségben, asztmában, érelmeszesedésben, kövérségben vagy egyéb krónikus betegségekben szenvedők kezelésében az orvosi tevékenység leginkább a szükséges gyógyszerek felírását jelenti (65 százalék).

A 626 válaszadó mindössze 54 százaléka jelezte, hogy a gondozó orvos rendszeresen figyelemmel kíséri gyógyszerezését és egészségi állapotának alakulását. A válaszadók 55 százalékát szükség esetén (más) szakorvoshoz is elküldik. Általános életviteli és táplálkozási tanácsokat a krónikus betegek alig 43 százaléka kap orvosától, A megkérdezettek alig ötöde jelezte, hogy orvosa figyelemmel kíséri betegséggel kapcsolatos életvezetését. A felmérés szerint a krónikus betegséget a páciensek és az orvosok 3-3 százaléka teljesen elhanyagolja.

Az AXA-GKI-EKI-felmérés válaszadóinak többsége fontosnak tartja, hogy az egészségpénztárak is vegyék ki részüket a betegségmenedzsmentből, krónikus betegségekkel kapcsolatos életvezetési információkat tegyenek elérhetővé tagjaik számára (51 százalék), és hogy krónikus betegeket gondozó orvosi szolgáltatást nyújtsanak (75 százalék).

A válaszadók közel fele (44-46 százalék) hasznosnak tartaná, ha az egészségpénztárak olyan szolgáltatásokkal segítenék a betegségkezelést, mint például a mért egészségügyi paraméterekkel testreszabott online tanácsadás, vagy a személyes életvezetési tanácsadás krónikus betegek részére.

Kiktől  várunk segítséget, és mennyire segítőkészek az orvosok?

A felmérés szerint az újonnan jelentkező, nem sürgős esetekben a betegek jellemzően elsőként a háziorvoshoz fordulnak, de jelentős még a szakorvos felkeresése is. Közepesnél kevésbé jellemző a magánorvos felkeresése. Nem okozott meglepetést, hogy gyógyszerész vagy természetgyógyász első segítségként való felkeresése egyáltalán nem jellemző a páciensek között.
 
Az ellátórendszerben való továbbjutásban, eligazodásban a válaszadók a magánorvosok segítségét értékelték legjobbra, míg legkevésbé az állami ellátórendszer szakorvosaitól kapnak segítséget. A válaszadók ötöde állította, hogy a magánorvos az előjegyzés, időpont megszervezésében is segít, míg ezt a háziorvosokról csak 12 százalék, az állami szakorvosokról alig 8 százalék mondta. Meglepő, hogy a válaszadók szerint a szakorvosok több mint egyötöde (22 százalék), a magánorvosok 7 százaléka és a háziorvosok 4 százaléka semmit sem segít a következő ellátás megszervezésében.

„A betegség- és betegút-menedzsment kiemelt fontosságú, hiszen így a rászorulók hamarabb és jobb minőségben kapnak ellátást. Mindent meg kell tenni a gazdaságilag aktív krónikus betegek gyógykezelése és munkában tartása érdekében, hogy ne növekedjen, hanem inkább csökkenjen az európai mércével mérve is különösen magas, mintegy 35,8 százalékos hazai inaktivitási arány”. – mondja Dr. Váradi Péter.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter