Demográfiai hullámvölgy a Balkánon

Egyre ritkábban jár a gólya a magyarországi családokhoz

Magyarországon az év első kilenc hónapjában 2,2 százalékkal kevesebb gyermek született, mint egy évvel korábban, a halálozások száma pedig lényegében változatlan volt - közölte nemrégiben a Központi Statisztikai Hivatal.

2009.12.07 07:09MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A népességfogyás a Drávától délre is gond: a Nyugat-Balkánra is egyre ritkábban jár a gólya – derül ki a The Economist című brit hetilap összeállításából. A demográfiai folyamatok számos balkáni országban aggodalmat keltenek, sőt Boszniában és Koszovóban alapvető fontosságú kérdés lehet. Macedóniában áprilisban az alkotmánybíróság állította le a kormány azon törekvését, hogy pénzügyi ösztönzőkkel erősítse a szláv macedónok körében az alacsony gyermekvállalási kedvet, miközben kizárja a támogatásból a magasabb népszaporulatnak örvendő albán kisebbséget.

Goran Penev szerb demográfiai kutató úgy nyilatkozott a The Economistnak, hogy országa (a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Koszovót nem számítva) 7,2 milliós lakossággal rendelkezik. Szerbia azonban Európa országai közé tartozik, ahol leginkább elöregedett a népesség, és alacsony a születések száma. Ezáltal a lélekszám évente 30 ezer fővel csökken. Ennek persze nem az az oka, hogy a szerbek jómódúvá váltak volna, és emiatt kisebb családot szeretnének.

Inkább arról van szó, hogy a balkáni háborúk és a velük járó gazdasági nehézségek, a kivándorlás és a művi vetélések magas száma miatt az egykori Jugoszlávia szláv népei fogyatkozásnak indultak. Penev attól tart, hogy Szerbia lakossága a legrosszabb esetben 6 millióra csökkenhet az évszázad közepéig. A jelenleg 4,4 milliós Horvátország népessége szintén fogy, ha nem is ilyen drasztikus mértékben. Azok a térségek, ahol az 1995-ben (a szerb-horvát háború végén) elmenekült szerbek éltek, ma is gyéren lakottak.

Zágráb megkísérelte más országokból érkező horvátokkal benépesíteni őket, de próbálkozása nagyrészt kudarcot vallott. Csalódottak a szerbek is, akik a Boszniából, Horvátországból és Koszovóból érkező szerb menekültek százezreinek letelepedésében látták a megváltást, a demográfiai gondok megoldását.

Boszniában a demográfia fontos politikai kérdés. A még Jugoszlávia fennállása idején, 1991-ben végzett utolsó népszámlálás adatai szerint Bosznia 4,3 milliós lakossággal rendelkezett. A kivándorlás és a mintegy százezer halálos áldozatot követelő polgárháború (1992-1995) miatt ma a népességet mindössze 3,8 milliósra becsülik. A valós számot senki sem ismeri, s egyre fogy az idő a 2011-es népszámlálás előkészítéséhez.

A közös entitásban élő bosnyákok és a horvátok októberben leszavazták a népszámlálás előkészítéséről szóló törvényt. Milorad Dodik, az ország mintegy felén létrejött szerb entitás, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke csak akkor egyezik bele a népszámlálásba, ha a lakosságot etnikai hovatartozásáról is megkérdezik.

A bosnyák vezetők attól tartanak, hogy Dodik ily módon szeretné bizonyítani, milyen kevés nem szerb nemzetiségű él a szerb államalakulatban; ez pedig érvet adna kezébe annak felvetéséhez, hogy miért létezik még Bosznia-Hercegovina mint állam (azaz miért ne lehetne a boszniai Szerb Köztársaság független, s miért ne csatlakozhatna esetleg Szerbiához – a szerk.). Boszniához hasonlóan Koszovóban is „demográfiai háború” dúl, csak más eszközökkel.

Az albán többség bojkottálta az 1991-es népszámlálást. 2006-ban 2,1 milliósra becsülték az ország lakosságát, s ebből valamivel 90 százalék felettire az albánok arányát. Mimoza Dushi demográfiai kutató most 2,5 milliósra becsüli a lélekszámot. A tét nagy. Koszovó jelentős engedményeket tett a helyi szerb kisebbségnek azért, hogy biztosítsa (tavaly kikiáltott) függetlensége nyugati elismerését.

A koszovói szerbek nagy része azonban továbbra sem hajlandó szerepet vállalni az új állam intézményrendszerében. Oliver Ivanovic Koszovóval foglalkozó szerb kormányzati tisztségviselő szerint Koszovóban ma már legfeljebb 115 ezer szerb élhet. A koszovói albánok egy részében pedig felmerülhet a kérdés, hogy egy (törpe) kisebbség miért érdemel ilyen különleges bánásmódot.

Ivanovic szerint a koszovói szerbek bojkottálni fogják a 2011-es népszámlálást, amely szerinte könnyen manipulálható. Ivanovic úgy véli, Koszovóban jelenleg mindössze 1,7 millió albán él.

A koszovói lakosság körében egyébként szintén csökken a születések száma. Mimoza Dushi szerint az ezer főre vetített születési arány most valamivel 2,2 felett lehet, alig haladja meg a lélekszám stabil fenntartásához szükséges szintet. Az 1950-es években még 7,8 volt az arányszám, de még az 1990-es évek végén is 3,6. Albániában ennél is drámaibb a születések számának csökkenése: a 2000-ben mért 2-ről 2007-re 1,33-ra apadt az arányszám.

Albánia lakossága 1999-ben 3,3 millió főt tett ki, tavaly már csak 3,1 milliót (bár úgy tartják, a mostani csökkenés ellenére 2050-ig nőni fog). A lélekszám nem amiatt zsugorodott, mert az albán családokban kevesebb gyermek születne, hanem amiatt, hogy sok szülőképes korban lévő nő kivándorolt az országból.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.