A mortalitási arány a legtöbb országban csökken

Magyarországon nagyon magas a koszorúér-szívbetegségek halálozási aránya

Tizenhat vizsgált európai ország közül Magyarországon a legmagasabb a koszorúér-szívbetegségek halálozási aránya, mind a férfiak, mind a nők körében - derül ki egy jelentésből.

2009.09.10 07:37MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Európai Szív Hálózat és az Európai Kardiológiai Társaság által közösen szervezett tanácskozáson arról folyik az eszmecsere, hogy miként lehetne hatékonyabban szembeszállni a szívbetegségekkel és az agyi érkatasztrófákkal, miként lehet tervezni "egészségesebb Európát". A jelentésből kitűnik, hogy miközben a szívbetegség továbbra is vezető halálok Európában, a mortalitási arány a legtöbb országban csökken. Az elmúlt három évben 16 európai országban végzett felméréssorozat ugyanakkor döbbenetes eltérésekre mutat rá az egyes országok között.

A 65 év alatti férfiak körében a koszorúér-szívbetegség 100 ezer főre vetítve 105 ember halálát okozza Magyarországon. Észtországban ez a mutató 104, Szlovákiában 74, Görögországban 50, Finnországban 48, Nagy-Britanniában pedig 44. Nők esetében is Magyarországon mérték a legrosszabb adatokat: a mortalitási mutató itt 28, míg Észtországban 20, Szlovákiában 19, Nagy-Britanniában 11, Görögországban 10, Belgiumban pedig 9. A skála másik végén, a legjobb mutatókkal a férfiak esetében Franciaország büszkélkedhet, 100 ezer főre vetítve 17 halálozással.

Szintén jók az adatok Hollandiában (22), Olaszországban (25) és Norvégiában (27). A nők vonatkozásában Izlandon és Franciaországban mérték a legalacsonyabb halálozási arányt (3), de nagyon jól szerepelt Szlovénia és Olaszország (5) is. Ami az egyik fő rizikófaktort, a dohányzást illeti, ennek elterjedtsége részben, de nem teljesen tükröződik a mortalitási mutatókban. A vizsgált országok közül a legtöbben Görögországban dohányoznak (a lakosság 46 százaléka), utána következik Észtország (42), Szlovákia (41), Németország és Magyarország (37-37 százalék).

A tendenciákat illetően is nagyok a különbségek. Finnországban például a koszorúér-szívbetegségek mortalitási mutatója 1972 és 2005 között 76 százalékkal csökkent, míg Görögországban 11 százalékkal emelkedett. A megelőzési politika és jogalkotás terén szintén hatalmasok az eltérések.

Az ugyan nem olvasható ki a tanulmányból, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn a megelőzési politikák megléte vagy hiánya és a szívbetegségi mortalitás mértéke között, de például a meglehetősen rossz adatokat felmutató Görögország esetében szembeötlő a megelőzési politika alacsony fokú kidolgozottsága. A megelőzési politikák pozitív hatása a legfeltűnőbben a dohányzás visszaszorításával összefüggésben mutatkozik.

Franciaországból tavaly februárban - csupán egy évvel azután, hogy nyilvános helyeken betiltották a dohányzást - azt jelentették, hogy a korábbinál 15 százalékkal kevesebb beteget kellett szívroham miatt intenzív osztályra szállítani. Olaszországban a 2005-ben elrendelt dohányzási korlátozás nyomán eddig 11,2 százalékkal, a 2004-ben bevezetett írországi rendelkezés révén pedig 11 százalékkal csökkent az "akut koronáriás események" száma.

A nyilvános helyeken 2006-ban elrendelt skóciai dohányzási tilalom nyomán 17 százalékos csökkenés mutatkozik a szívrohamok számában.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.