Megugrik a hirtelen halálozási szám

Budapesten gyakori a szubtrópusi hőmérséklet - több zöldet a tetőkre

A házak között megrekedt forró levegőtől kialakuló szubtrópusi klímában e kritikus napokon a halálozási szám is hirtelen megugrik.

2009.06.25 06:39MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A klímaváltás negatív hatásai fokozottan jelentkeznek Budapesten, ahol a naptól felforrósodó betonrengeteg következtében nyaranta egyre gyakrabban az egészséget erősen próbára tevő szubtrópusi klíma alakul ki, ezért is indokolt a panelprogramot kiterjeszteni zöldfelület növelésére - közölte a Zöldtetőépítők Országos Szövetségének elnöke szerdán az MTI-vel.

Bellavics László elmondta, hogy a fővárosban a nemzetközileg előírt, átlag 25 helyett csupán 15 négyzetméter az egy lakosra jutó zöldterület, néhány belső kerületben pedig ez az arány még az 1 négyzetmétert sem éri el. Pedig a növényi légzés hőelvonással jár és hűti a környezetet. Ugyanakkor egy friss német kutatási eredmény szerint az allergiáért csak kis mértékben a pollen a felelős, nagyobb részt az aszfaltról a termikus hősugárzás következtében felszálló finom por okolható.

E sokaknak az életét megkeserítő por egy részét is megkötné a több zöld - állítja a szakember. A házak között megrekedt forró levegőtől kialakuló szubtrópusi klímában e kritikus napokon a halálozási szám is hirtelen megugrik. Ráadásul mind gyakrabban lép fel - nemcsak Budapesten, hanem más nagyvárosokban is - az úgynevezett hőszigeteffektus. Az új természeti jelenség lényege, hogy a napenergiától felmelegedő aszfalttömegről a forró levegő felszáll a magasba, ahol keveredik a hideg légtömeggel. Ez pedig zivatart idéz elő.

A hirtelen lezúduló nagymennyiségű csapadékot viszont a csatornarendszer képtelen befogadni, ami közlekedési káoszokhoz vezet. Ellenben a zöld háztetők - a szakember szerint - a csapadék egy részét megkötik és eleve gátolják az effektus kialakulását. Ezért több országban például a csatornadíjak csökkentésével ösztönzik a zöldtetők kialakítását. A fővárosban és az agglomerációban hozzávetően 1,5-2 millió négyzetméternyi, növényzettel eddig beültetett felület kompenzálja némiképp a természettől elvett fákat, ligeteket. Az igazi változást azonban a panelházak tetejének zöldítése jelenthet.

A nagy UV-sugárzásnak, téli fagyoknak kitett lapos tető hagyományos hőszigetelése legfeljebb 16 évet bír ki, szemben a földréteggel bevont, fűvel, különféle szárazságtűrő növénnyel beültetett új megoldással, amely 40-50 évvel kitolja a födém élettartamát. A tetőn a zöld, akár a fejen a sapka, télen tartja a meleget, nyáron hűt. Ezzel is indokolható az épületek energiahatékonysága növelését célzó, a szaktárca által készülő Klímabarát Otthon és Klímabarát Intézmény elnevezésű programba a támogatási keretet zöldtető építésre is kiterjeszteni.

Az erre kidolgozott szakmai javaslatot a szövetség megküldi a környezetvédelmi minisztériumnak felhasználásra - hívta fel a figyelmet Bellavics László.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.