Mindenre célszerű előre felkészülni!
A nyugdíjas férfiakat jobban fenyegeti az időskori magány!
Ausztrál és szingapúri kutatók szerint nem csak a nyugdíjas évek anyagi vonzatát illetően érdemes előre tervezni, hanem a hirtelen nagy mennyiségben rendelkezésre álló szabadidő eltöltésére is célszerű előre felkészülni.
2009.06.11 15:55ma.huMegállapításaink szerint ugyanis azok, akik ez utóbbi szempontokkal nem kalkulálnak, magányosnak és boldogtalannak fogják érezni magukat időskorukban.
Az ausztrál férfiak időskori elszigeteltséggel nézhetnek szembe
Egy nemrégiben közzétett ausztrál kutatás szerint a nők körében többen vannak azok, akik még aktív éveikben számolnak nyugdíjas koruk egészségügyi és szabadidős vonzatával.
Velük szemben a férfiak inkább az anyagi helyzetük biztosítására koncentrálnak, de társadalmi kapcsolataik építésével nem foglalkoznak. A kutatók megállapításai szerint éppen ezért a férfiakat inkább fenyegeti az időskori magányosság és az elszigeteltség, mint a nőket. Az 50 és 66 év közöttiek megkérdezésével készült kutatás további megállapításai szerint az idősebb dolgozók inkább terveznek anyagilag a nyugdíjas éveikre, mint a fiatalabbak. A magasabb jövedelmű dolgozókkal szemben az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők inkább hajlanak arra, hogy időskori elfoglaltságaikra is gondoljanak.
A nők, a magasabban iskolázottak és a nagyobb jövedelműek pedig nagyobb arányban figyelnek az egészségük megőrzésére, mint a férfiak, az alacsonyan képzettek és a szerényebb fizetéssel rendelkezők - írja a www.medicalnewstoday.com.
A kutatás társzerzője, Joanne Earl szerint minél idősebb valaki, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy valamilyen új, kikapcsolódásra alkalmas szabadidős vagy társadalmi elfoglaltságba kezd bele. Mindeközben a társadalom részéről erős a nyomás, hogy az emberek aktív éveik során megtakarítást halmozzanak fel, amelyből majd nyugdíjas éveik megélhetési költségeit fedezik.
Earl szerint ugyanakkor hiábavaló a takarékoskodás, ha azt nincs kivel megosztani, és az érintettek nem tudnak mit kezdeni magukkal, amikor már nem kell dolgozni járniuk.

Az ausztrál kutatók megállapításait megerősíti egy, a közelmúltban megjelent szingapúri kutatás eredménye. A 2000 szingapúri állampolgár megkérdezésével készült felmérés szerint ugyanis, boldogabbak azok a nyugdíjasok, akik még aktív éveikben elkezdték tervezni időskori elfoglaltságaikat, és akik családi, baráti és társadalmi kötelékeiket folyamatosan ápolják.
A kutatás nyugdíjas válaszadói közül az életükkel elégedett nyugdíjasok több mint 70 százaléka rendelkezik olyan családtagokkal és barátokkal, akikre jó és rossz dolgokban egyaránt számíthat. Ugyanakkor velük szemben az elégedetlenek kevesebb, mint 60 százaléka mondta, hogy vannak olyan kötelékei, akikre a mindennapjait építheti – írja a www.channelnewsasia.com.
A kutatás megállapításai szerint a Szingapúr nyugdíjasait kevésbé fenyegeti az elszigeteltség és a magány. Többségük aktív nyugdíjas életet tervez, amelybe a családon kívül más társadalmi elfoglaltságok is helyet kapnak.
Az 50 év feletti válaszadók 69 százaléka mondta, hogy már most is aktív családi életet él, például segít a gyerekeinek vagy vigyáz az unokáira. Emellett közel háromnegyede azoknak, akiknek még nincs unokája válaszolt úgy, hogy ha lesznek, bizonyosan besegít majd a velük kapcsolatos teendőkben. Emellett az ötven évnél idősebb dolgozók mintegy fele tervezi, hogy részmunkaidőben tovább dolgozna, kétharmaduk pedig rendelkezik valamilyen társasági hobbival, amelyet nyugdíjasként is folytatni kíván.
A szingapúriakat is aggasztja, hogy anyagi helyzetük milyen lesz nyugdíjas éveikben, de csak a válaszadók mintegy fele mondta, hogy vannak pénzügyi tervei időskorára. A már nyugdíjas válaszadók valamivel több, mint fele viszont úgy érzi, hogy anyagilag nehéz az idősek élete Szingapúrban, és negyedük úgy gondolja, hogy célszerű lenne időskorban elköltözni onnan.
Az időskori elégedettségnek a legfontosabb alapja Erik Erikson szerint az, hogy visszatekintve életükre azt eredményesnek látják-e: van családjuk, unokáik, a munkájuk területén sikeresek voltak, elértek valamit. Az ilyen öregkort megérő emberek azután értelemszerűen könnyebben alakítanak ki a maguk számára társaságot, hasznos elfoglaltságot nyugdíjas korukra is.
Aki úgy tekint vissza leélt életére,mint egy kudarcra,az inkább hajlik mások társaságának kerülésére, bezárkózik lelkileg is, fizikailag is – értékeli az eredményeket Síklaki István az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese. Síklaki szerint az öregkori magány által veszélyeztetett idősek számára nagy lehetőséget kínál az internet.
Itt egymásra találhatnak hasonló sorsú emberek, s a virtuálisan kialakult ismeretségek elmélyedhetnek, sőt, igen gyakran személyes kapcsolatokká alakulnak.