Fiatalok és elváltak - ugyanúgy csalódtak!

Szexábécé - Ma már senki sem akar házasodni?

Ez is a szexualitás alapkérdéseihez tartozik, hiszen a szex és a szexológia nemcsak a dugásról szól! - Viszont az alaphelyzetek tisztázásához ez is hozzátartozik. Ugyanis ma szinte senki sem akar házasodni! Sem a fiatalok, sem a már elvált, egyszer már csalódott felnőttek.

2008.12.22 16:30ideal.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A papír nem számít!

Ezt a hamis filozófiai állítást mindenki számtalanszor hallhatta. A lányok is azzal jelzik, hogy behódoltak, elfogadták a fiúk efféle bolondériáját, hogy ők maguk is ezt szajkózzák, mintha attól nagyobb lenne az állítás igazsága.

Pedig valahol belül nekik fáj, hogy a biztonságot jelentő házasságot, az esküvő pompáját és ünnepélyességét elvették tőlük. Nézzük a tényeket külön-külön!

- Nincs egyetlen olyan lány sem, aki valamikor az életében (ha máskor nem, hát az óvodáskorában) ne szeretett volna tündér, királylány, vagy menyasszony lenni!

Elsősorban a külsőség, a tiszta szépség, a habos-fodros könnyedség tetszik benne mindenkinek. A megjelenés varázslatossága valami csodát, könnyedséget rejteget, amire minden lány vágyik.

- Felnőve azt szokja meg, hogy a "külsőség" nem számít, a habos-fodros álmokat felváltja a keserű, koptatott farmeros, foltos valóság. Csakhogy nem azért, mert ez tetszik neki, hanem mert feladta az álmait!

- Miközben az egyszerűségre, a praktikumra, a megváltozott ízlésre hivatkozik, közben (titokban) ugyanúgy szertartásokra, ünnepélyességre, csodákra vágyik! Ezzel magyarázható az is, hogy ma annyira divatba jött a boszorkányság, és annyian akarnak a legbonyolultabb szertartások szerint boszorkánnyá válni.

- Mindenki szabadságra hivatkozik, de közben valami biztonságra vágyik. A szingliség, az egyedül élés, az élettársi kapcsolat nem nyújt biztonságot, hiszen pont arra alapul, hogy - meghagyva egymás szabadságát - az ideiglenesség, az átmenetiség, a könnyű felbonthatóság kap hangsúlyt.

- A házasság egyáltalán nem a papír miatt teszi hivatalossá két ember együttélését:

- A házasság egy szerződés, amely kötelezettséggel és felelősséggel jár. A magyar állam és jogrendszer, valamint az egyházak is védik ezt a szerződést.

- A házasság felelősségvállalás önmagunk, a társunk iránt, és alapszerződés arra, hogy a pár utódokat hoz létre, családot alapít.

- A házasság vagyonjogi szerződés, amely arról szól, hogy két ember együtt sokkal többre tudja vinni és sokkal többre képes, mint egyedül.

Az együtt élők a fenti kötelezettségeket nem vállalják! Sőt. A legtöbben úgy érzik, hogy így nincsenek szabadságukban korlátozva, nincsenek kötöttségek, tehát nincs felelősség, de számonkérés sem.

Viszont így nincs család sem, biztonság sem, összetartás és közös vagyongyarapítás sem! A kapcsolatok fő mozgatórúgója tulajdonképpen az önzés és az irigység, mert mindenki csak a magáét védi, és a magáét hajtogatja. Természetesen a jó házasság titka nem a papír! Ezt nem állítja senki!

Papír nélkül is lehetnek jó kapcsolatok, és szerződött vacak házasságok. Nem a minőségről van szó, hanem az alapokról, a "papír nem számít" közhely lejáratásáról. Olyan ez, mint amikor valaki szerződés nélkül, feketén vállal munkát... Van előnye, de több a hátránya.

Csalódott felnőttek

A fiatalok talán azért sem házasodnak szívesen, mert nincs előttük elég jó példa. A környezetükben is szinte mindenki elvált, nem akarnak úgy járni, nem tudják, hogyan lehetne másképpen járni...

Ezért inkább elkerülik a katasztrófahelyzeteket - gondolják -, miközben másik bizonytalanságba csöppennek bele, és újakat teremtenek. A fiatalok bizonytalansága tehát teljesen érthető, habár el nem fogadható.

A felnőttek is egyre gyakrabban választják ezt a formulát. Régen ezt a társadalom megvetette, a "vadházasságban" élőket kiközösítették, erkölcstelennek minősítették.

Ma meg szinte alapelvárás, hogy pillanatok alatt összeköltöznek, de hitelesíteni, hivatalossá tenni az összetartozásukat már nem akarják. Mert ők már tudják, hogy mitől félnek. A fiatalok pedig még nem tudják, csak a felnőtteket megfigyelve sejtik.

Szexkultúra-összefüggések

Ma már egy kapcsolat elég hamar szexbe torkollik. Napok, hetek, jobb esetben (bár, ki tudja, mi a jobb?) hónapok múlva nem megalapozott ismerkedés híján is kialakul a szex, rövid az út az ágyig.

A lelki helyett inkább a testi intimitás alakul ki - jól vagy rosszul. A férfiak ennek még nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, inkább csak kóstolgatnak.

A nők viszont másképpen gondolják, már kötést, ragaszkodást sejtenek mögötte akkor is, ha az a valóságban nem létezik. Évtizedekkel ezelőtt még azért házasodtak a fiatalok, hogy joguk és lehetőségük legyen szexuális életet élni, amire annyira vágytak.

A felnőttek sem randizgattak ilyen könnyen, ezért igyekeztek legalizálni az együttléteket. Ma már megszűnt ez a nehézség, ezért az úszni nem tudók is bátran fejest ugranak a mély vízbe.

Nem maradt olyan vágynivaló szenvedély, ami vonzóvá tenné a kapcsolat összekötését, megerősítését, szerződéses pecsétjét. Ugyanaz a gond, amiről már évtizedek óta papolok: hamarabb kielégítjük vágyainkat, mint ahogy az valójában felmerül.

És ez tartós étvágytalansághoz és fásultsághoz vezet. Ez a természetellenes szabadságvágy, ami az emberekben felmerült, tulajdonképpen egy ál-elmélet.

Senki sem meri bevallani, hogy fél egyedül! Ezért zajosan bizonygatja, hogy így jó. Mert már nem bízik abban, hogy másképpen is lehet jó.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.