50 tonna táplálékot is megemésztünk életünk során

Hasunk "intelligenciája"

Bélrendszerünkre hárul a legnehezebb feladat: átlagosan több mint 50 tonna táplálékot kell megemésztenie életünk folyamán. Teljesítményére legtöbbször egyáltalán nem figyelünk. Csak akkor vesszük észre, hogy létezik, ha valami probléma adódik...

2008.11.16 15:10ideal.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Miért csak akkor? Mindegy, hogy emésztőrendszerünk egy konferencia kellős közepén jelez-e hangos morgással vagy épp vizsga előtt kezd csikarni a hasunk: emésztőrendszerünk épp akkor hívja fel magára a figyelmet, amikor a legkevésbé számítunk rá, és szerez kellemetlen érzést.

Folyamatos munka a mélyben

Aki lépten-nyomon megjelenik és akadékoskodik, azt nem kedvelik. Nem csoda, hogy az emberek többsége legszívesebben semmiről sem venne tudomást, ami összefügg az emésztésével. Tulajdonképpen ez ellentmondás, ha arra gondolunk, hogy milyen élvezettel beszélünk a gasztronómiai örömökről.

- Jó tudni: a bélcsatornánknak ártunk azzal, ha a vele kapcsolatos témákat tabunak tekintjük. A hasunk belsejében éjjel-nappal szinte észrevétlenül zajlanak az emésztési folyamatok. Életünk folyamán, mintegy 30 tonna étel és 50 ezer liter folyadék vándorol odabenn. A gyomor és a bél a gyomorpéphez emésztőnedveket kever, majd alaposan megdagasztja.

Az enzimek a fehérjéket, a zsírokat és a szénhidrátokat a legkisebb alkotórészeikre bontják, majd a bélfalban található sejtek felszívják a tápanyagokat, és továbbítják a vér és a nyirokfolyadék felé. Így biztosítja bélrendszerünk testünk fennmaradását. Végezetül a megemészthetetlen anyagok és a sejtmaradványok kiválasztódnak, és távoznak szervezetünkből.

Hogyan fejlődött ki a bélrendszer?

A bél a legősibb szervünk, sokkal korábban fejlődött ki, mint a bőr, a szív, a tüdő vagy az agy. A szivacsok is rendelkeznek bélrendszerrel, noha a legprimitívebb állatok közé tartoznak: testfelületük betüremkedésein keresztül veszik fel a táplálékot. A primitív többsejtűeknél, mint például a medúza, egy kétvégű bélzsákban történik az emésztés. Csak a magasabb rendű állatoknál fejlődött ki a második nyílás, és különült el egymástól a száj- és a végbélnyílás. Az embrionális fejlődés során a bél korán kifejlődik.

Már a harmadik terhességi hónap végén az embriónak van nyelőcsöve, gyomra, vékony- és vastagbele. A fejlődés későbbi szakaszaiban ezek a szervek már csak növekszenek. Fejlődéstörténeti szempontból a bél "korosnak" számít. Ennek ellenére csaknem elmaradott, többfunkciós sejtrétegek vonják be kívül-belül. Ezenkívül hozzátartozik még a folytonosan megújuló nyálkahártya, a mirigysejtek, két izomréteg és több mint 100 millió idegsejt. Még a gerincvelőnk sem tartalmaz ilyen sokat.

- Érdekesség! Neuronok (idegsejtek) szövevénye burkolja be béltraktusunkat, sajátságos idegrendszert képezve. Nem véletlen, hogy idegi állapotunk a bélrendszert is erősen befolyásolja.

A has "intelligenciája"

Az emésztőrendszer idegsejtjei hasonlóan működnek, mint az agy. (Például reagálnak a boldogsághormonnak nevezett szerotoninra és a stressz hírvivő anyagára, az adrenalinra.) A felsoroltak mellett vannak még olyan egyéb neurotranszmitterek (jelzőmolekulák), amelyek a neuronok közötti információátadás kapcsolódásáért felelősek. Ilyen módon történik az emésztőrendszerünk aktivitásának irányítása is.

A bélfal speciális érzékelősejtjei információt adnak a gyomorfal telítettségi állapotáról és a pépösszetételről. Így az idegfonat szabályozni tudja, hogy milyen gyorsan haladjon át a táplálék a bélcsatornán, és mennyi emésztőnedvet termeljen a hasnyálmirigy és a máj. Látható, hogy a bélrendszer uralkodik az emésztés teljes folyamatán. "Ha kizárólag az agy irányítaná ezt az egészet, nagyon vastag nyakra lenne szükségünk, hogy minden idegvezeték elférjen benne" - állítja a biológus Schemann, aki 1986 óta kutatja a bél szabályozóműködését.

Ismeretlen infók

Az idegi összeköttetések 90 százaléka a bél és az agy között található. Ezért a bél szintén folyamatosan kap viszszajelzéseket az agytól, és az agyunk is mindig el van látva a megfelelő információkkal a bélrendszerünkkel kapcsolatban. Ám a legtöbb információ "ismeretlen marad" mindaddig, amíg olyan vészjelzéseket nem észlelünk, mint az émelygés, a hányás vagy a fájdalom. Az egészséges ember agya nem érzékeli azt, ami jelentéktelen, ugyanúgy, mint amikor felöltözés után sem mindig tudatosodik bennünk, hogy az ing, a nadrág és a pulóver a bőrünket fedi.

Belső védelmi vonalunk: immunrendszerünk

Amit a táplálékkal együtt felveszünk, nem mindig válik egészségünk javára. A hasznos anyagokkal együtt mérgek és kórokozók is bekerülnek az emésztőrendszerünkbe, de immunrendszerünk munkája miatt azok nem tesznek kárt szervezetünkben. A gyomornedvben lévő sósav a legtöbb kórokozót elpusztítja. A vastagbélben több billió baktérium "élő falként" védi az emésztőrendszer épségét: az immunrendszer azon igyekszik, hogy eldöntse, ki a barát és ki az ellenség.

- Tudta? Az immunsejtek 70 százaléka a bélben él. Nem csoda, hiszen a bél felszíne - a bélbolyhok és kanyarok miatt - meglehetősen nagy terjedelmű: egy felnőtté szétterítve focipályánál is nagyobb helyet foglalna el. A bőr, a nyálkahártya és a tüdő sokkal kisebb támadási felületet nyújt a kórokozók számára.

- A bél nyálkahártyájában falósejtek - makrofágok - telepednek meg, és megsemmisítik az ártalmas sejteket.

- Az immunsejtek egy másik csoportjába tartozó granulociták úgy hatnak, hogy megtámadják és bekebelezik a betolakodókat és a szervezeten belül elhalt sejteket.

- Az allergiás reakciókat - például élelmiszer-allergia estén - a hízósejtek váltják ki, amelyek az allergia hírvivő anyagát, a hisztamint termelik.

- További immunsejtek - B-lymfocyták - a kórokozóknak azokra az ismertetőjegyeire specializálódtak, amelyek speciális fehérjemolekulákkal összekapcsolódva ártalmatlanítják ezeket a mikroorganizmusokat. Másodpercenként körülbelül 2000 ilyen immunprotein keletkezik szervezetünkben.

- A T-lymphocyták elpusztítják a vírusok által megtámadott sejteket, és szabályozzák a test immunválaszát.

- A felsoroltakon kívül a bél nyálkahártyájában temérdek plazmasejt fordul elő, amelyek az immunglobulin-A ellenanyagot termelik: ez a friss fertőzések leküzdésében, illetve allergiás tünetek keletkezésében vesz részt.

A beleket gazdag érhálózat szövi be, ezen keresztül jutnak el a táplálékmolekulák a test minden részébe. A nyirokrendszer vékony csatornái szintén behálózzák a bélbolyhokat. Az apró nyirokcsomók az immunsejtek raktárai. A bél-immunrendszer része a féregnyúlvány és a vakbél is. Falukat nyirokszövet borítja, és az immunsejtek utánpótlása a feladatuk.

Táplálékból csak a legjobbat!

A táplálék útja az emberi szervezeten keresztül átlagosan 70 óráig tart. Az emésztés már a szájban elkezdődik, amikor a nyál enzimjei lebontanak bizonyos anyagokat. A fogak mechanikusan felaprózzák az ételt, hogy az emésztőenzimek akadálymentesen folytathassák a munkát. Az ennivaló a nyelőcsövön át lejut a gyomorba, ahol a pép összekeveredik a sósavval és az emésztőnedvekkel. A sav fertőtleníti a táplálékot, megöli a mikroorganizmusokat, és fehérjéket készít elő az emésztéshez, ami már a gyomorban elkezdődik.

A táplálék minőségétől függ mennyi ideig marad a gyomorban: a szénhidrátok gyorsan továbbvándorolnak a vékonybélbe, a fehérjék és a zsírok viszont lassabban emésztődnek meg. A gyomorban lévő receptorok szabályozzák a továbbhaladás tempóját. Minél több kalóriát tartalmaz az étel, annál lassabban jut át a bélen. A gyomorzáró izom percenként négy kilokalóriányi fűtőértékű táplálékot enged át a vékonybélbe. A fűtőértékkel nem rendelkező anyagok, mint például a víz, azonnal áthaladnak a gyomorzáró izmon. A vékonybél az emésztőrendszer legaktívabb tartománya. A gyomorhoz kapcsolódik még a körülbelül 25-30 cm hosszú patkóbél. 

A bázikus környezetet itt a hasnyálmirigyből származó 1-2 liternyi bikarbonát-tartalmú váladék biztosítja, ezért a baktériumoknak semmi esélyük sincs, a tápanyagok zavartalanul felszívódhatnak. A hasnyálmirigy enzimjei, a máj által termelt epesav és az emésztést segítő enzimek a bél felszínén lehetővé teszik, hogy a hosszú szénhidrátláncok, a fehérjék és a zsírok kisebb részekre váljanak szét.

A bél nyálkahártyájának sejtjei a szervezet számára értékes tápanyagokat eljuttatják a sejtekhez, a vérbe és a nyirokfolyadékba. Ennek az a feltétele, hogy a táplálékpép közvetlenül érintkezzen a redős-bolyhos felületű bélfallal. A bélfal izmai összekeverik a táplálékot és az emésztőnedveket, majd a végbél felé továbbítják. Ezeket a mozgásokat szándékosan nem tudjuk befolyásolni, de néha érezzük, ahogy a beleink mozognak, és az izmok összehúzódnak.

A patkóbél folytatása az éhbél és a csípőbél. Az előbbi bontja le a zsírokat, míg utóbbi csak akkor vesz részt az emésztésben, ha az előző vékonybélrész ezt a funkciót már nem észleli. A nyálkahártya újrahasznosítja például az epesavat, és B12-vitamint vesz fel.

A vastagbél

Ezen az 1,5 m hosszúságú szakaszon halad át a táplálék utoljára. Jóllehet a vékonybélhez képest ez a rész inkább rövid, itt tölti a táplálék a legtöbb időt: több mint 60 órát. A vastagbélben válik ki a folyadék és az ásványi sók, valamint minden, amit még hasznosít a szervezet. Ebben baktériumok billiói működnek közre, amelyek működésének feltétele az enyhén savas környezet.

- Érdekes! Körülbelül 600 törzs közös élőhelye a vastagbél. Kiválasztják a ballaszt- és egyéb anyagokat, amelyeket a szervezet nem tud átalakítani, például a cellulózt. Emellett felszívódásra alkalmas vitaminokat és más molekulákat állítanak elő. Ezen a szakaszon termelődnek a gázok is, melyeknek a vastagbél ismét csak egy részét képes felszívni. Tápláléktól függetlenül naponta átlagosan fél liter gáz képződik, ami főleg szagtalan hidrogénből áll.

A kellemetlen szagú bélgáz metánt, kénhidrogént és egyéb kéntartalmú vegyületeket tartalmaz, ezek a szénhidrátok és a fehérjék lebomlásakor jönnek létre. A bélrendszer a végbélnyílás záróizmánál végződik: itt távozik a megemésztetlen táplálék a külvilágba. A rendszeresen jelentkező inger hatására ajánlatos azonnal vécére menni, mert ha az ürítések között hosszabb idő telik el, az alhasban kellemetlen érzés keletkezik, jeléül annak, hogy a széklet felhalmozódott a végbélben, és a bél többi része vette át a szerepét. Ilyenkor a gyomor is lassabban engedi át a táplálékot, és ez betegségekhez, például krónikus székrekedéshez vezethet.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.