Ijesztőbb a munkanélküliség, mint az asztma

Akár az egészségünket is feláldozzuk a munka oltárán

A betegek többsége fél bevallani, ha úgy véli, hogy a munkahelyi körülmények is szerepet játszanak az asztmája kialakulásában. Mit tegyen, ha asztmás és erősen szennyezett, a légutakat károsító környezetben dolgozik?

2015.03.01 08:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Annals of Allergy, Asthma and Immunology, az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Kollégium (ACAAI) tudományos kiadványában megjelent közlemény szerint az asztmás betegek mindössze 15 százaléka beszéli meg orvosával, hogy a munkája miként hat a betegségére. Egzisztenciális félelmeik miatt a legtöbben inkább figyelmen kívül hagyják ezt a tényt, mert attól tartanak, hogy egészségük megőrzése érdekében a szakember munkahelyváltást vagy pályamódosítást javasolna.

Pedig a foglalkozási asztma létező betegség: előfordul, hogy az asztma megjelenése vagy a meglévő betegség rosszabbodása a munkahelyi körülményekhez köthető. Ilyenkor a betegség kialakulásában, illetve a meglévő asztma rosszabbodásában a klasszikus allergiás eredet mellett a légúti irritánsok hosszú távú ismétlődő belégzése játszik szerepet – mondja dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus főorvos.

A legveszélyeztetettebb munkakörök, ahol a munkavállaló tartósan a légutakra káros környezetben dolgozik: legismertebbek az állatokkal foglakozók állati szőr-, vagy a pékek lisztallergiája, továbbá a vegyiparban és gyógyszeriparban dolgozók különböző vegyszerek, a lakkokkal dolgozók izocianát és a galvanizálók, valamint a tímárok egyes nehézfémsók által okozott asztmája. Veszélyeztetett csoport még az egészségügyben dolgozók, nyomtatással, faüzemben, szépségszalonban és anyaggyártással foglalkozók köre is.

Fotó: freedigitalphotos.net/cooldesign

A betegség jellemzően aluldiagnosztizált, hiszen a betegek töredéke ismeri csak be orvosának, hogy munkájának köze lehet a betegség megjelenéséhez vagy tünetei rosszabbodásához. A közleményben megjelentek szerint habár mindössze 15% vállalja fel a betegségét, valójában 46% lehet az, akinél a panaszok valamilyen formában összefüggésbe hozhatók a munkahelyi körülményekkel.

Adódik a kérdés, hogy mit tehet az, aki hasonló helyzetbe kerül és választania kell a megélhetés és az egészség közt. Dr. Potecz Györgyi szerint mindenekelőtt fontos utánajárni, hogy a betegség valóban foglalkozási asztma-e. Gondoljuk át, hogy milyen gyakran tapasztalunk esetleg rohamokban jelentkező köhögést, nehézlégzést a munkahelyen. Ha a tünetek a hétvége, szabadság folyamán javulnak, majd hétfőn ismét felerősödnek, akkor feltehetőleg valóban a munkahelyi környezetben található a kiváltó ok.

Ekkor érdemes szakemberhez fordulni, aki a megfelelő vizsgálatok – allergiateszt, légzésfunkció – elvégzését követően személyre szabott asztma kezelési tervet állít össze. Kiegészítve a munkavédelmi előírások betartásával – szájmaszk viselése, megfelelő szellőzés – sok esetben már megoldást jelent a betegség kezelésére, ezáltal a zavartalan munkavégzésre is. A munkavállalók elsődleges célja természetesen a munkahely megtartása, de sokaknak mégis szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy jelenlegi munkahelyük súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat. Ebben az esetben a váltás elengedhetetlenné válik – teszi hozzá a főorvosnő.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.