Valentin-napra készülődve

A csokoládé terhessé tesz - hitték régen

Számos tévhit társult a kakaóbabból készített ételhez, annak felfedezését követően, némelyik igen hajmeresztő mai szemmel.

2015.02.13 13:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Freedigitalphotos phasinphoto

Alig pár óra, és itt a Valentin-nap, ami a nyugati országokban a szerelmesek ünnepe. Ekkor a párok hajlamosak egymást apróbb ajándékokkal kényeztetni, szinte elmaradhatatlan kelléke a Bálint napnak a virág és a csokoládé. De nem volt ez mindig így, tekintve, hogy magát a csokoládét csak a 16. században fedezték fel Európa számára: a spanyol hódítók hozták el az óhazába az azték birodalomból.

Az első változatok korántsem azok a tejjel és cukorral édesre varázsolt finomságok voltak, mint amiket most többnyire leveszünk a boltok polcairól, ha egy kis édességre vágyunk. Ennek ellenére már igen korán elkezdte foglalkoztatni a régi korok kutatóit a csokoládé szervezetre gyakorolt hatása. 1631-ben például egy spanyol orvos, Antonio Colmenero de Ledesma adta ki a világon az első olyan tudományos jellegű írást, mely a csokoládé és az egészség kapcsolatát kutatta. Ebben az időben az európai doktorok még mindig a négy testnedv elvében hittek, Colmenero így a kakaóbab ezekre gyakorolt hatásáról értekezett. Egyben ő volt az első, akik nyugati stílus szerinti forró csokoládé receptjét osztotta meg az olvasni tudókkal.

Egy évtizeddel később az angol James Wadsworth százados lefordította a spanyol munkáját, melyet egyik kiadásában saját jegyzeteivel bővített. Eszerint a csokoládé elősegíti az emésztést, gyógyítja a véznaságot, a tüdők köhögéssel járó betegségeit, többek között jó bélbántalmakra és gyulladásokra. A derék angol bizonyára nem látott még halloweeni csokoládégyűjtés után hasukat fájlaló gyereket, akiknél komoly székrekedést is okozhat a túl sok elfogyasztott édesség. Wadsworth emellett azt is állította, hogy a csokoládé elősegíti a teherbe esést - sajnos azt már nem tudni, mire is alapozta ezt a véleményét.

A rákövetkező évszázadok során is sokat foglalkoztak az édességgel, mely apránként elnyerte ma ismert formáját. Modern korunk tudósai is vizsgálták, 1990-ben például a Kuna emberekről jelent meg egy tanulmány. A Panama karibi szigetein élők, noha részben nyugati életmódot folytattak, sok sót fogyasztottak, mégis, a hatvanévesnél idősebbek körében nem volt nagyobb a magas vérnyomásúak aránya, mint a 20-as, 30-as éveiben járók között. Szívrohamban való elhunytuk is 90 százalékkal alacsonyabb eséllyel következett be, mint később kiderült, a sok, helyileg termesztett kakaóbabból készült ital elfogyasztása miatt. Az alig cukrozott folyadék révén az átlag európainál napi szinten legalább tízszer több kakaót vettek magukhoz, melynek szinte azonnal meglett a nemzetközi hatása: a csokoládé villámgyorsan bevonult az egészséges(nek hitt) ételek közé.

Azt persze sokan elfelejtik, hogy a boltokban kapható cukrozott változatok korántsem bírnak annyi pozitív hatással, az általuk okozott elhízás miatt...

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.