A tüneteket enyhíthetik, de az okokat nem

Szóval akkor mire is jók a visszérkrémek?

A gyógyszertárakban többféle visszérkrém is kapható, ám azzal csak kevesek vannak tisztában, hogy ezek csupán a kellemetlen tüneteket enyhítik, a már kialakult, súlyosabb visszértágulatokat már nem tüntetik el.

2015.01.24 16:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Csökkentik a fájdalmat és a gyulladást

Bár a visszeres fájdalmak rendszerint a nyári kánikulában jelentkeznek, ám nem ritka, amikor évszaktól függetlenül kellemetlen panaszokat okoznak – különösen akkor, ha az illető ülő- vagy állómunkát végez. Ennek oka, hogy a kitágult erekben a keringés lelassul, vénás pangás alakul ki, majd ödéma lép fel, aminek következtében károsodhat az erek belső fala, gyulladásos állapotot generálva.

A visszérkrémek ezeket a gyulladásokat mérsékelhetik, illetve szüntethetik meg, ezen kívül pedig csillapítják a tágulatokkal együtt járó, úgynevezett nehézláb-érzést és hűsítik a végtagokat. Ráadásul ma már kaphatóak érerősítő hatóanyagokkal dúsított készítmények is, valamint olyanok, melyek a pangás miatt létrejövő vérrögök kialakulását hivatottak megakadályozni (ezek a heparin tartalmúak).

Csupán tüneti a kezelés

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a visszérkrémek csupán a fájdalmas tüneteket csillapítják, a mélyebb rétegekben kialakult visszértágulatokat viszont nem fogják eltüntetni, ráadásul az olyan életveszélyes szövődmények ellen sem fognak nagyfokú védelmet nyújtani, mint a mélyvénás trombózis.

Fotó: freedigitalphotos.net/marin

Éppen ezért érdemes a visszeres panaszokkal szakemberhez fordulni, aki hasznos tanácsokkal szolgálhat a probléma kezelését illetően. Ez lehet kompressziós terápia, mely során a felületes vénákat összenyomjuk, ezzel megszüntetjük bennük a keringést. Ennek hatására a mélyvénákban felgyorsul a vénás áramlás, ami csökkenti a súlyos vénás pangást a végtagban és javítja a bőr vérellátását – mondja dr. Sepa György érsebész főorvos.

Azonban vannak olyan esetek, amikor önmagában a kompressziós kezelés nem elég: ilyenkor szkleroterápia, illetve radiófrekvenciás műtét vagy kezelés nyújt hatékony megoldást, attól függően, milyen mértékű és súlyosságú a visszértágulat. 1-2 mm átmérőjű seprűvénák és a legfeljebb 2-4 mm-es kidagadó erek esetén a szkleroterápia, a kisebb visszértágulatokra a radiófrekvenciás kezelés, míg előrehaladottabb esetekben a radiófrekvenciás műtét vezet eredményre.

A termokoaguláció elvén alapuló terápia során egy vékony tűn keresztül alkalmazott nagyfrekvenciájú rezgés (4 MHz) által kiváltott hőhatás roncsolja az erek falát, így azok összezáródnak, majd a bennük lévő vér hirtelen megalvad, sejtjei szétesnek. A kezelés csupán minimális fájdalommal jár. Műtétre súlyosabb esetekben van szükség, viszont a hagyományos visszérműtétekkel ellentétben ezt altatás és vágás nélkül végezzük, helyi érzéstelenítésben. Ez sokkal kíméletesebb, mint a hagyományos visszérműtét és a beteg már a műtétet követő 3. napon munkába állhat – mondja a szakember.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.