Emelik az Alzheimer-veszélyt?

A nyugtatók meghülyítenek?

Nézze meg készítményének hatóanyagát, amennyiben lorazepám, diazepám vagy alprazolám, akkor ön is érintett.

2014.09.16 09:28ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szóban forgó készítmények a benzodiazepin gyógyszercsoportba tartozó, széles körben alkalmazott nyugtatók, melyek aktív hatóanyaga a lorazepám, a diazepám vagy az alprazolám. Főként az időseknek írják fel szorongás és álmatlanság ellen, gyakran hosszú távon - olvasható egy friss tanulmány háttérinformációjában. Persze annak ellenére, hogy a használati utasításban általában a rövidtávú alkalmazás javallt.

Már 2012-ben felhívta a benzodiazepin-származékokra a figyelmet az amerikai idősekkel foglalkozó American Geriatrics Society (AGS) szervezet, sőt, nem is tanácsolják alkalmazásukat, miután zavart, szédülést okoz a hajlott korúaknál, gyakran összeeséssel párosulva.

Tény, hogy a fent említett tanulmány nem az első, amely a benzodiazepineket összefüggésbe hozza az Alzheimerrel, de elsőként szolgál bizonyítékokkal, hogy a hosszútávú használatuk (3 hónap felett) komoly rizikófaktor – állítja Sophie Billioti de Gage, a francia University of Bordeaux szakembere.

Szerinte az orvosoknak mérlegelniük kellene a benzodiazepin gyógyszercsoportba tartozó nyugtatók alkalmazásának előnyeit és kockázatait, amikor felírják azt.

Mindazonáltal, a tanulmány mindössze kapcsolatot talált a fenti szerek és az Alzheimer kockázata között, azt nem bizonyítja, hogy konkrétan emlékezet-kieséses állapotot okozna alkalmazásuk – hívja fel a figyelmet a kutatásban részt vevő Dr. Gisele Wolf-Klein

Ennek egyik oka, hogy a kutatási eredmények a recept-nyilvántartásokon alapszanak. „Ismert, hogy a nyugtatókat gyakran írják fel, de azt nem tudjuk, hogy ezekhez az emberek milyen gyakran nyúlnak, és beszedik-e mind egyáltalán” – mondta Wolf-Klein.

Ennek ellenére – állítja – eléggé ismertek a benzodiazepinek kockázatai ahhoz, hogy aggodalomra adjanak okot. Wolf-Klein szerint nagyon fontos, hogy az emberek megértsék, hogy függőség alakulhat ki, és növelheti a zavartság és összeesés esélyét.

A kutatás részletei

Billioti de Gage csapata 1800 idős és alzheimeres beteg kórelőzményét elemezte, összehasonlítva négy ugyanolyan korú és nemű, de elbutulásban nem szenvedő egyén adataival. Mint kiderült, akik 3 hónapnál tovább szedtek benzodiazepin-származékokat, azoknál 51%-kal nagyobb esély volt a kórra, mint azoknál, akik sosem szedtek ilyen nyugtatókat. A kockázat megduplázódott a készítmények fél évnél tovább történő alkalmazásánál.

Az idősebb korban és az Alzheimer korai stádiumában is mind gyakoriak az alvási problémák és a szorongás. A kérdés már csak az, hogy a benzodiazepin-használat az Alzheimer eredménye, vagy éppen okozója a betegségnek. A kutatás célja az volt, hogy ezt kikalkulálja, éppen ezért azokat az adatsorokat vizsgálták, ahol az Alzheimer-diagnózist legalább 5 évvel megelőzte a benzodiazepinek szedése.

Mindazonáltal, Billioti de Gage szerint a fent említett nyugtatók rövid távon hatásosak. Arra is rámutatott, hogy nem találtak megnövekedett Alzheimer-kockázatot azoknál az időseknél, akik a nemzetközi irányelveknek megfelelően csak rövid ideig szedték ezeket: inszomnia esetén nem tovább mint egy hónap, szorongásos tünetek esetén nem tovább mint 3 hónap.

Természetes készítményekkel éljünk!

Dr. Malaz Boustani, a tanulmány társszerzője úgy véli, hogy fel kell hívni az idősek figyelmét minden olyan készítmény használatának veszélyeire, amelyek a mentális funkciókra vannak hatással. „Jóval komolyabban kéne venni a gyógyszerek mellékhatásait” – mondta az Indiana University kutatója.

Az American Geriatrics Society szerint számos szer okoz az időseknél zavart és bódult állapotot: az olyan altatók, amikben zaleplon vagy zolpidem van, vagy az első generációs antihisztaminok hatóanyagai, mint a difenhidramin vagy a klórfeniramin, valamint az izomlazítók.

Emiatt javasolt, hogy alvási problémák és szorongás esetén is keressünk gyógyszermentes megoldásokat, hiszen a kemikáliák nem kezelik a mögöttes problémákat, csak a tüneteket.

Wolf-Klein szerint álmatlanság ellen elképzelhető, hogy mindössze a napi rutinon kell változtatni, valamint az esti koffein- vagy vízfogyasztáson.

Szorongás esetén pedig a beszélgetés, a törődés sokkal hatásosabb minden szernél.

Ami a legfontosabb, hogy vigyázzunk az agyunkra, ehhez az első lépés az, hogy ne ártsunk neki!

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.