A muszlimok az imának szentelik magukat

A böjt hava: a ramadán

Szeptember 1-jén kezdődik és harminc napig tart a muzulmánok böjti hónapja, a ramadán. Ez a mohamedán év 12 holdhónapja közül a kilencedik, amely a Gergely-naptár szerint minden évben tizenegy nappal korábban kezdődik.

2008.08.29 11:26MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az iszlám öt oszlopa a hitvallás, az ima, a böjt, a zarándoklat és az alamizsna a szegények számára. A testet és lelket erősítő böjt azért esik ramadán hónapra, mert a hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. ramadán idején a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a sanyarú nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás időszaka. 

A hívőknek napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, a zenehallgatástól, a házasélettől és a test egyéb örömeitől, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát - egyszóval jobban kell figyelniük egymásra. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. Ugyanakkor léteznek kibúvók, például az önéheztetés szegény emberek étkeztetésével megváltható, avagy az imámok által engedélyezett praktikák, mint az étvágycsökkentő tapaszok alkalmazása.
 
A böjt elsődleges célja, hogy a muszlimok az elmélkedésnek, az imának szenteljék magukat, alávessék magukat Allah akaratának, s növekedjék türelmük, akaraterejük, amellyel legyőzik a testi vágyakat; a mindenkire érvényes szabály egyben a vallási közösség tagjainak egyenlőségét is hivatott kiemelni. A ramadán azonban a hit nevében folytatott harc ideje is, mert ekkor zajlott le 624-ben a badri csata, Mohamed próféta első katonai győzelme és Mekka meghódítása is ekkorra esett. 

A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző hónap végén nagyhitű, megbízható embereket küldenek ki, akik hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a hónap végén is, így egy felhős éjszaka vagy éles szemű muzulmán akár napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt. Ramadán idején szokás a korai kelés és a napkelte előtti étkezés - ezt hívják szuhurnak. 

Az élet a nap leszállta után élénkül meg, kezdetét veszi az iftár, a lakoma, a szent helyeket kivilágítják, a boltok kinyitnak. A hónap 26. és 27. napja közti éjszakára esik a sors vagy elrendelés éjszakája, a Lailat al-Qadr, amelyen a próféta először kapta meg Gábriel arkangyalon keresztül a kinyilatkoztatást. Ez a muszlimok számára az év legnagyszerűbb éjszakája, amelyet az imádkozásnak kell szentelniük. A böjt befejeződésekor háromnapos nagy ünnepet csapnak, a Kis Bajrámmal tér vissza az élet a rendes kerékvágásba. 

Az emberek megajándékozzák egymást, sok helyen foglyokat engednek szabadon. A meleg égöv alatt élőket megterheli a normálistól eltérő életvitel, ráadásul a hosszas böjtölés után, hirtelen és mohón elfogyasztott étel és ital tovább gyengíti az amúgy is leromlott szervezetet. Nem csoda hát, ha ramadán alatt az iszlám országokban gyakorlatilag megáll az élet, ezért az előrelátóbbak elhalasztják ügyeik intézését.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.