90%-uk a fővárosban él

Kínainak lenni Magyarországon

Magyarországon viszonylag kevés kínai él, létszámuk csökken, helyzetük stabilizálódik; többségük azonban úgy érzi, a mindennapi élet során diszkrimináció éri őket - közölte Sík Endre, a Tárki vezető kutatója szerdán Szegeden.

2008.07.09 14:49MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kínaiak magyarországi megjelenését lehetőségek és kényszerek együttese eredményezte, ennek egyik első eleme az volt, amikor a kínai kormány 1986-ban liberalizálta az útlevélkiadást - mondta a szociológus a X. Közművelődési Nyári Egyetemen tartott előadásán. Az 1989-ben a Tienanmen téren történtek után a megfelelő emberi, kapcsolati és anyagi tőkével rendelkező "vállalkozókedvű kevesek" érdeklődése Közép-Európa felé fordult, ahol ekkor éppen rendszerváltás zajlott.

Sajátos módon Magyarországon egészen 1992-ig nem volt vízumkényszer a kínai állampolgárokkal szemben, így az ország felértékelődött a nekiinduláson gondolkodók szemében - fogalmazott a kutató. A kínaiak "hídfőállást" alakítottak ki Magyarországon a korai kilencvenes években. Létszámuk a hivatalos statisztikák szerint soha nem haladta meg a harmincezret, a kilencvenes évek csúcspontját követően azonban mára csökkent is, nem alkottak egységes közösséget, inkább csak származásuk alapján kisebb csoportokat - tudatta a szakember.

A Magyarországra érkezett kíniak jellemzően vállalkozók, fiatalok, legfeljebb középkorúak, iskolázottságuk nem túl magas, gazdasági aktivatásuk azonban kiemelkedő. Nem akarnak magyar állampolgárságot - többek között azért, mert a kínai jogszabályok nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot -, és a nyelvet is csak annyira sajátítják el, amennyire az, az üzletvitelhez okvetlenül szükséges. A diaszpóra családi alapon szerveződik, jellemzően a férfi jön előre, majd csatlakoznak hozzá hosszabb-rövidebb időre a családtagok.

A Magyarországon élő kínaiak - akiknek 90 százaléka a fővárosban lakik - kétharmada évente hazalátogat, referenciaként megmarad számukra az anyaország, mellyel igyekeznek megőrizni a szoros kapcsolatot - mondta Sík Endre. Háromszáz Budapesten élő kínai megkérdezésével végzett felmérés szerint 88 százalékuk érzékelt diszkriminációt a többség részéről az elmúlt egy évben. Úgy vélik, főként a mindennapi élet során, az utcán, a közlekedési eszközökön, illetve a rendőrség részéről érte őket hátrányos megkülönböztetés etnikumuk, bőrszínük vagy nyelvük miatt - ismertette a kutatás eredményeit a szakember.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.