Fertőző betegségek után kutatnak

Immunhiány-betegségeket kutatnak és gyógyítanak Debrecenben

A ritka genetikai hibák miatt kialakuló fertőzéses betegségek vizsgálatában és kutatásában nemzetközileg elismert központ lett a Debreceni Egyetem.

2012.10.20 09:41MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül a molekuláris genetika és immunológia, ennek köszönhetően jelentősen megemelkedett az azonosított primer immunhiányos megbetegedések száma. Jelenleg csaknem 200 különböző primer immunhiányt ismer az orvostudomány, amelyek miatt károsodhat az immunrendszer különböző funkciója.

A ritka genetikai eredetű betegségek hátterében az immunrendszer fejlődésében vagy működésében szerepet játszó gének hibája (mutációja) áll - magyarázta az egyetemi tanár. Hozzátette: tanszékük genetikai laboratóriuma jelenleg több mint 50 primer immunhiány-betegség genetikai hátterének felderítésére alkalmas.

A vizsgálatok eredményeként évente mintegy 200 olyan hazai és közép-európai beteget kezelnek, akiknek diagnózisát a debreceni laboratórium állítja fel. A tanszéken folyamatos a nem genetikai okra visszavezethető fertőzéses megbetegedésben szenvedő gyermekek kezelése is. Emellett foglalkoznak a veleszületett, ritka primer immunhiányos betegségek klinikai és genetikai diagnózisával és, amennyiben lehetséges, gyógyításával is - mutatott rá Maródi László.

Elmondta, hogy a kutatóegyetemi pályázat keretében lehetőség volt a kutatómunka folytatására, amelynek jelentős eredménye, hogy a tanszék egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként hozzájárult egy új primer immundeficiencia kórfolyamatának, a nyálkahártyák súlyos, visszatérő gombás fertőzéseinek felderítéséhez. Maródi professzor hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az immundefektusokkal kapcsolatos betegellátás és kutatás csak molekuláris genetikai labordiagnosztikai háttérrel biztosítható.

Emiatt külföldi mintára határozták el, hogy Debrecenben is meg kell teremteni a génszekvencia-vizsgálat feltételeit az immunhiányos betegek és családtagjaik számára, akik a hibás gént gyakran tünetmentesen hordozzák, de azok kimutatása az átöröklés miatt meghatározó jelentőségű. A kutatócsoport munkájának köszönhetően Debrecen mára a fertőzések genetikai hátterének és az immunhiány-gének mutációinak kutatásában nemzetközileg elismert központtá vált - mondta Maródi László.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.