Magba zárt érték

A teljes kiőrlésű gabonafélék - 1. rész

Táplálkozásunk csak akkor lehet hosszú távon sikeres - azaz egészségmegtartó -, ha kellő alapokon nyugszik. A kiegyensúlyozott étrend bázisát a gabonák képezik, s azon belül is döntően a teljes kiőrlésűek.

_{2008.06.01 10:26MDOSZ}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Szervezetünknek nemcsak növényi fehérjét és szénhidrátból származó energiát szolgáltatnak, hanem vitamin-, ásványi anyag- és rosttartalmuknak köszönhetően számos élettani folyamatban is részt vesznek, mellyel pozitívan hatnak egészségünkre. Ismerjük meg közelebbről a teljes kiőrlésű gabonaféléket!

Energiaegységek

A különböző gabonafélék – a búza, a rizs, a kukorica, a zab, a rozs, az árpa, a köles, a cirok, valamint az ezekhez hasonlóan felhasználható más magvak (pszeudocereáliák), mint a pohánka, az amarant, az indián rizs, stb. – történelmi idők óta az emberiség táplálkozásának létfontosságú részét képezik, mivel termésük energiában gazdag, jól tárolható és sokféleképpen felhasználható.

A gabona alapú élelmiszerek rendszeres fogyasztása ma is az egészséges táplálkozás alappillére: naponta ún. 6-11 egységnyit fontos magunkhoz vennünk belőlük, lehetőleg minél nagyobb arányban a teljes kiőrlésű termékekből. (Egy egységet jelent pl. 1 kis szelet kenyér, 1 darab kifli, 10 dkg főtt barna rizs, 10 dkg főtt tészta, 3 evőkanál müzli, 4-5 db korpás keksz, stb.) Kedvező, ha változatosan, különböző gabonaféléket fogyasztunk, mivel az eltérő beltartalmi értékek jól kiegészítik étrendünket.

„Az élet csírája”

A teljes gabonaszem alapvetően három fő részből áll: - liszttest (endosperm), vagyis a mag legbelső, keményítőben gazdag része, - embrió, amely tartalmazza a hajtás- és gyökérkezdeményt, más néven a csírát, s ezen kívül a sziklevelet, - termésfal, azaz a gabonaszem külső védőrétegeinek összefoglaló neve, aminek része a maghéj is. Napjainkban az európai gabonafogyasztás legnagyobb részét a búza, illetve az abból készült finomított (fehér) liszt teszi ki, melyhez a búzaszemnek csak a belső részét használják fel. Ez azt jelenti, hogy gabonamag csíráját és héját (összességében a korpát) a feldolgozás során eltávolítják, s így a fehér liszt elveszíti a teljes gabonaszem értékes vitamin- és ásványi anyag tartalmának jelentős részét, és rosttartalmának szinte az egészét.

Hasonlítsuk össze a fehér főzőliszt és a barna, teljes kiőrlésű liszt 10 dkg-jának átlagosan jellemző táplálkozástani adatait:

Főző liszt:
339 kcal energia
3,2 g rost
13 mg kalcium
22 mg magnézium
110 mg kálium

Teljes kiőrlésű liszt:
351 kcal energia
12,8 g rost
24 mg kalcium
114 mg magnézium
381 mg kálium

Látható, hogy a teljes kiőrlésű búzaliszt a főzőliszthez képest – közel azonos energia mellett – a kalcium, a magnézium, a kálium, valamint a rost többszörösét tartalmazza. A kalcium többek között a csontok felépítésében, a kálium a magnéziummal együtt az ideg- és izomműködésben tölt be fontos szerepet.

Vannak olyan gabonatermékek is – pl. a búzacsíra, a zabpehely, a zabkorpa –, amelyek az említett ásványi anyagokon kívül nagyobb mennyiségben tartalmazhatnak még rezet, cinket és szelént is (a helyi geológiai körülményektől függően), melyek különböző enzimek alkotóiként számtalan anyagcsere folyamat fontos elemei.

A zab alapanyagú ételféleségek fogyasztása Európa más országaiban jóval elterjedtebb, mint hazánkban. Kedvező élettani hatásai alapján érdemes lenne minél nagyobb arányban szerepeltetni étrendünkben.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter