A nárcisztikus ember szinte folyton stresszel!

Folyton magáról beszél? Könnyebben kap szívbajt!

Valamennyien ismerjük ezt a típust: az önimádó, minden témát saját magához visszakanyarító személyiséget, akit magán kívül túl sok minden nem érdekel. Azon túl viszont, hogy ellenszenvet vált ki, a szívét is megbetegíti.

2012.01.31 10:15ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Szinte mindenki ismer legalább egy nárcisztikus személyiséget. Ez az ember megszállottja önmagának, folyamatosan saját magát dicséri, állandóan önnön fontosságát hangsúlyozza és felsőbbrendűségi érzése van.

Ha a téma már egészen másutt jár, akkor is képes visszakanyarítani a beszélgetést saját magához és ritka, hogy másnak a véleménye, sorsa, a másik emberrel történtek is érdeklik.

Ám nemcsak a vele egy társaságban levőkre van ez rossz hatással, hanem saját magára is. Úgy tűnik, minél nárcisztikusabb egy személyiség, annál inkább előfordulhat nála szívprobléma, mint például magas vérnyomás és szívbetegség.

A Michigani egyetem pszichológusa, Sarah Konrath 106 férfit és nőt tanulmányozott a még diploma előtt álló egyetemisták közül, figyelve nárcizmusukat illetve kortizol (stressz hormon) szintjüket.

Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy akik a nárcizmus skálán magas pontszámot értek el, emelkedett kortizol szintet is mutatnak, ha veszélyben érzik magukat.

A kortizol-kapcsolatot tehát mélyebben meg kellett vizsgálni, hogy kiderüljön, vajon a nárcizmus szintje magasabb stressz hormon-szinttel is együtt jár-e. Mi lett az eredmény?

A kutatók a kortizol szintjét a nyálból mutatták ki, majd egy 40 kérdéses tesztet töltettek ki a résztvevőkkel, amely a nárcisztikus jellemvonásokra volt kihegyezve.

Azt vették alapul, hogy bizonyos vonások a nárcizmusban is lehetnek pozitívak, és hozzájárulnak a tartáshoz, önbizalomhoz, határozottsághoz.

Kiderült, hogy azoknak az egyetemistáknak, akiknél a nárcizmus pozitívabb jellemzői voltak jelen - melyek erősítik az önbizalmat és alapvetően jó hatással vannak a személyiségfejlődésre -, kisebb volt a kortizol szintje.

Azoknál viszont, akik a negatívabb jellemvonásokat mutatták és túlságosan énközpontúak, saját maguk megszállottai voltak, magas kortizol szint mutatkozott. A jelenség a férfiaknál fokozottan megfigyelhető volt, mint a nők esetében.

A krónikusan magas kortizol szint korábbi tanulmányok során is megmutatkozott. A kortizol akkor emelkedik meg jelentősen, ha az ember veszélyben érzi magát, aggódik, szorong, kiváltja a test stressz válaszát. Nő a szívverés és sok energiát fordít a szervezet arra, hogy készültségben legyen. A rendszer aktiválása szükséges a túléléshez.

Ám ha a kortizol szint folyamatosan magas, az a szívre és a vérerekre fokozott terhet ró, és az ember belép a szívbetegség "előszobájába".

A nárcisztikus személyiségek könnyen dühbe gurulnak, védekező állásba helyezkednek és agresszívvé válnak, ha veszélyben érzik fölényüket. Ez a stressz kezelési módszer pedig emeli a kortizol szintet, érzékenyebbé téve a szívet.

A kutatók szerint biológialag nem sok különbség van a főként negatív jellemvonásokkal rendelkező nárcisztikus személyiségek és a szorongásos zavarokkal küzdő emberek között. Ha lehet, előbbiek még fokozottabban ki vannak téve a kortizol egészségromboló hatásának.

A szorongásos zavarokkal küzdők ugyanis észreveszik problémájukat és szakemberhez fordulnak, a nárcisztikus személyiségek azonban nem igazán érzékelik a stresszt és segítséget sem kérnek. Számukra a kérdőív kitöltése is egy potenciálisan fenyegető helyzetet teremtett, mert úgy érezték, ellenőrzés alá vonják őket.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.