Ma van a pszoriázis világnapja
Nem igazodik randihoz - alattomos és kiszámíthatatlan betegség!
Október 29-e a pikkelysömör (psoriasis) világnapja. 2004 óta rendezik meg, hazánkban 2006-ban tartották meg először. Célja, hogy felhívja a figyelmet az alattomos, kiszíthatatlan bőrbetegségben szenvedők nehéz helyzetére és eloszlassák a betegségről alkotott tévhiteket.
2011.10.29 12:00MTIEurópában a népesség másfél-két százalékát érinti ez a krónikus, visszatérésre hajlamos, hámló kiemelkedésekkel és különböző méretű plakkokkal járó, de nem fertőző betegség, mely nagymértékben rontja az életminőséget.
A pikkelysömörös betegek 5-10 százaléka ízületi gyulladásban is szenved, ami Magyarországon 10-20 ezer embert jelent. Korszerű biológiai kezelésekkel és gyógyszerek révén a betegek többsége tünetmentessé tehető.
Bőrgyógyászok szerint a pikkelysömör egyszerű folyamat következményeként jelenik meg: a bőr 28 naponta megújul, s ha a szervezet egészséges, a hámsejtek szarusejtekké alakulnak, majd leválnak.

A pikkelysömör esetében viszont ez a folyamat négy napra rövidül le, ennek következtében nincs idő a bőr normális elszarusodására, hanem kemény, fájdalmas, halpikkelyszerű, viszkető képződmény alakul ki rajta: ez a pikkelysömör.
Bár bőrbetegségként tartják számon, mégis mindig hozzáteszik a szakorvosok, hogy nem csupán az, mert kialakulásához egyrészt genetikai hajlam kell, másrészt egy "provokáló faktor", ami közvetlenül kiváltja. E kettő találkozása eredményezi a pikkelysömört.
A provokáló faktor lehet sérülés, baleset, gyulladás, stressz, cukorbetegség, allergia, vírus is. Tulajdonképpen autoimmun betegség: a szervezet immunrendszere túlzott működéssel reagál egy vélt ellenségre.
A pikkelysömör születéstől halálig bármikor megjelenhet, a legváratlanabb pillanatokban. Nem fertőz, belső szerveket nem támad meg, életet nem veszélyeztet, csak éppen potenciálisan állandóan jelen van és "lesben áll", hogy mikor támadhat.
Kezelését nehezíti, hogy rendkívül sokszínű: ahány beteg, annyiféle változata van. A mérsékelt égövi országokban a psoriasis népbetegségnek számít, s nagy terhet ró egyénre, családra, társadalomra.
Tünetei, a test bármely területén megjelenő hámló gyulladt bőrfoltok nemcsak a betegek önértékelésére hatnak rendkívül negatívan, de a párkapcsolatukra, sőt a munkavállalási lehetőségeikre is.
A betegek szégyellik testüket, ezért gyakran súlyosan izolálódnak, és nem ritkán az így kialakuló depresszióval is meg kell küzdeniük.
A korszerű biológiai kezelésekkel, fényterápiával (lézerkezeléssel) és az innovatív gyógyszerek révén a betegek többsége ma már tünetmentessé tehető, Zalaegerszegen például halterápiás kezelést is alkalmaznak. Számos civil szervezet segíti a pikkelysömörben szenvedő betegek társadalmi beilleszkedését.