Van, amikor a műtét se teszi őket elégedetté...
Hoppá: nem is a "csúnya" testrész okozza a testképzavart?
A külsőnk elfogadása nem mindig könnyű feladat, sőt, ahogyan azt plasztikai sebészek megfigyelték: sokan kifejezetten egyfajta testképzavar miatt keresik fel őket - sok esetben az orruk átalakításának vágyával.
2011.09.02 17:00oxygenmedicalAz önmagunkról kialakított kép és a szépészeti beavatkozások összefüggnek. Az elégedetlenség pedig műtétet szülhet. A legújabb kutatások szerint az orrplasztikát választók több, mint harmada szenved valamilyen formában a testképzavartól - mondja dr. Kathó Jenő, az Oxygen Medical plasztikai sebésze.
Korábbi tanulmányok ezt az arányt mindössze 10 százalékra tették, a növekedés az utóbbi évek eredménye. A kérdéskörben egy belga felmérés keretében 226 pácienssel értékeltették a plasztikai beavatkozásukat. Az orrplasztikájukkal kapcsolatos kérdőívet töltettek ki velük, és kiderült, hogy azok között, akik szigorúan egészségügyi okokból végeztették el a műtétet, mindössze 2 százalék mutatott testképzavarra utaló jeleket.
Ezzel szemben azok közt, akik csupán esztétikai okokból vetették magukat alá a beavatkozásnak, 43 százalék szenvedett a testképzavartól. Ők még akkor is elégedetlenek voltak a testükkel, az arcukkal, ha az orruk eredetileg is viszonylag normálisnak volt mondható.
A szakemberek nem találtak összefüggést a testképzavar és az orr alakja vagy mérete között, vagyis az esetek döntő többségében a tények helyett az alacsony önértékelés alakította a testképet.

A testképzavar komoly probléma
Maga a testképzavar (body dysmorphic disorder – BBD) egy normálisnál nagyobb mértékű elégedetlenség a testtel, illetve azzal a képpel, amit a beteg önmagában kialakított a testéről - mondja dr. Kathó Jenő.
Az ilyen problémával küzdők hajlamosabbak plasztikai beavatkozásokat végeztetni, de sajnos gyakran még a kielégítő eredmény sem teszi őket boldoggá. A pszichológusok szerint a páciensek leggyakrabban ezért fordulnak plasztikai sebészhez, mert elégedetlenek a testükkel.
Mire idáig eljutnak, általában már a mindennapjaik fő problémájává válik a megjelenésük. A testképzavar odáig is fajulhat, hogy akadályozza a beteget a szociális kapcsolataiban vagy akár a munkavállalásában is.
Nem az a baj, amikor reggel belenézünk a tükörbe és találunk valamit magunkon, ami nem tetszik, hiszen ez valamennyiünkkel előfordul. Gond akkor van, ha ez a gondolat kiszorít minden mást a tudatból – éppen ezért az érintetteknek nehezükre esik a hétköznapjaikat gördülékenyen megélni.
- Ilyen esetekben hiba lehet felajánlani a műtétet, ugyanis ez nem szünteti meg a problémát. Hiszen bármilyen szép, esztétikus lesz is a páciens orra, ez szinte biztosan nem teszi őt elégedetté - mondja a szakember. - A testképzavartól szenvedő betegek gyakran még a vizsgálatok alatt is csak magukat nézegetik a tükörben, nyilvánvalóan nem reális kép él bennük magukról, és ezekre a jelekre a szakembernek fel kell figyelnie. A legtöbb, amit tehetünk, hogy finoman elmondjuk a benyomásainkat és pszichológushoz, pszichiáterhez irányítjuk az illetőt.

Ha a lélek egészséges, a test is az lehet
Dr. Kathó Jenő szerint ugyanakkor gyakori az olyan helyzet, amelyben valóban csak egy adott testrész – esetleg az orr – zavarja az illetőt, de még nem kóros mértékben.
Ilyenkor egy jól sikerült, megfelelő körültekintéssel és ízléssel elvégzett műtét javíthat is az önértékelésen. Fontos azonban a beavatkozás előtti megfelelő tájékoztatás és a lehetőségek pontos ismerete.
Ha pedig a páciens irreális elvárások helyett a megjelenéshez legoptimálisabban passzoló képet szeretné megvalósítani, nagy rá az esély, hogy elégedetten távozhat.