A Nemzeti Tragédiája?

A Fidesznek is jó, hogy megvédte Alföldit

Miután az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színház előadásait kritizáló jobbikos képviselőkről és szélsőjobboldali véleményformálókról az elmúlt napokban egyértelműen bebizonyosodott, hogy életükben nem tették be a lábukat a színházba, némileg új megvilágításba került az Alföldi személyéről szóló vita.

2011.05.27 07:19Simon Zoltán - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ennek ugyanis köze nincs a Nemzeti Színház előadásának művészi vagy akár politikai értékeléséhez. Alföldivel egyetlen baja van a szélsőjobbnak: vélt vagy valós nemi identitása. Ehhez pedig senkinek semmi köze. A Nemzeti Színházzal kapcsolatban évek óta zajlik az ostobán méltatlan és személyeskedő vita. Egy olyan vita, amelynek kapcsán normális emberben nem lehet kérdés, melyik oldallal szimpatizál.

Gondoljunk ugyanis bármit Alföldi Róbert művészi teljesítményéről – a szakma egyébként nagyra értékeli - itt egy embert rendszeresen támadnak szélsőjobboldali tüntetők, nem ritkán pedig országgyűlési képviselők is - kizárólag nemi identitása miatt. Akár igazak az erről szóló híresztelések, akár nem, a Jobbik kultúrpolitikának álcázza a szimpla buzizást, ami tökéletesen le is írja a párt szellemiségét.

Alföldi sajtótájékoztatója (MTI)


Történetesen kezdődhetne értelmes vita arról, hogy az országban legtöbb költségvetési támogatást kapó színházában nem kellene-e inkább a hagyományok bemutatására törekedni, de mindezt elnyomja a Jobbik gerjesztette acsarkodás. Lehetne beszélni arról is, hogy a magyar színházigazgatók többsége politikai kinevezett – ettől még akár érthetnének is a művészethez, csak akkor mindig eszünkbe jut a Fidesszel az önkormányzati kampányt végigturnézó Balázs Péter és az általa vezetett szolnoki színház 2008-2009-es évadajánlója, ami viszont magáért beszél.

A szakma elismerése, a Nemzeti nézőszáma és a közönség egy jelentős részének véleménye egyébként Alföldit igazolja. Lehetne korhű előadásokat tartani a Nemzetiben, de megelőlegezzük: ezekre néhány protokoll-látogatáson kívül a kutya nem lenne kíváncsi. Félreértelmezi a színház és általában a művészet szerepét az, aki szerint nem szabad megosztó, a problémákra figyelmet felhívó, ne adj’ isten provokatív előadást rendezni. Aki a tündérmesék és a végtelenségig letisztult karakterek mellett tör pálcát, az a színházat a rajzfilmek szintjére degradálja.

Aki színházigazgatóként „rendet akar teremteni”, az nem művészetet csinál, hanem politizál. Lehet persze művészeti krédó az is, amit Blaskó Balázs, az egri színház igazgatója fogalmazott meg: „ameddig az az elvárás, hogy a nagyformátumú személyiség, Othello bukását tervszerűen előmozdító Jágóval szimpatizáljon a néző, addig a társadalom sem tud előrelépni. Amíg Othellót szerencsétlen baleknak, lúzernek állítják be, Jágót pedig követendő példának, addig nincs rend.” Azonban a Blaskó által rendezett Othellóra nem biztos, hogy érdemes beülni, ha valaki előtte például olvasta a darabot. Mellesleg az általa megfogalmazott „elvárás” soha nem létezett, bármennyire is szeretné úgy feltüntetni, mintha „valakik” szándékosan akarnák felforgatni az erkölcs rendjét.

Amit azonban ennél fontosabb látni, hogy míg a fönti kérdés egy nyitott ember számára könnyen eldönthető, de valóban releváns vita, az Alföldi-kérdés ma nem az. Vannak bíztató jelek egyébként a jobboldali értelmiség körében: hatalmas elismerés jár Blaskó Péter színművésznek, aki nyilvánvaló jobboldali elkötelezettsége ellenére megvédte a jobboldalinak kis túlzással sem nevezhető igazgatóját.

Réthelyi Miklós humánerőforrás-miniszter pedig a parlamentben oktatta józan észre jobbikos képviselőtársát – amíg gyorsan nem visszakozott a határozott állásfoglalás következményeit látva. Az írásbeli figyelmeztetés, amit csütörtökön Alföldi a minisztertől kapott, az elfogadható kompromisszum kategóriájába tartozik.

Az, hogy Alföldi Róbert a helyén maradhatott, pontosan jelzi, hogy a Fidesz nem teljesen reménytelen, ha kultúrpolitikáról van szó. A Nemzeti igazgatói pozíciójára akadt jelentkező bőven - köztük nyilván néhány alkalmas ember is -, Réthelyi mégis Alföldi mellett döntött. Pontosan az ilyen gesztusok szükségesek ahhoz, hogy a Fidesz ne haragítsa magára a társadalom azon rétegét, akik nem szimpatizálnak vele. Pontosan ezek a lépések képesek cáfolni az ellenzék vádjait, miszerint Orbán totális diktatúrát vezet be, és kizárólag saját embereit tűri meg a fontos pozíciókban. Csak lehetne belőlük néhánnyal több. Hosszú távon a Fidesznek is megérné.

Kövess minket a Facebookon, így azonnal értesülhetsz legújabb nyereményjátékainkról, legnépszerűbb cikkeinkről!

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.