Országzászlókkal szántják fel a budapesti éjszakát

Nincs Pardon! Elcsendesít az országzászló...

A szórakozóhelyek és az éjszakai élet elleni fellépés a szocialista vezetésű belvárosi önkormányzatoknál indult 2006 és 2010 között. A trend 2010-et követően is folytatódik, most éppen a XI. kerületben számolnak fel két ismert és sokak által látogatott szórakozóhelyet, a Riót és a Zöld Pardont.

2011.05.15 07:00Simon Zoltán - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Lehet azzal érvelni, hogy elszámolási gondok, mi több, korrupcióvádak is joggal merültek fel a két intézménnyel kapcsolatban, ettől még tény: egyre kevesebb a koncertek, bulik megrendezésére alkalmas hely Budapesten. Ha ez a trend folytatódik, Budapest dögunalmas város lesz, tele nemzeti szimbólumokkal.

A Zöld Pardon és a Rio sorsa igazi lenyomata az elmúlt két-három évnek. Korrupciógyanú, alacsony bérleti díjért kötött szerződések és sokak szerint igénytelen szórakoztatás jellemezte a két helyet. Ettől még a ZP és a Rio is népszerű volt a fiatalok körében, előbbi egyébként szinte ingyen néha kifejezetten érdekes koncertekkel szolgált. A kerületi önkormányzat a helyzet rendezésére többféle megoldást találhatott volna: újratárgyalhatta volna a bérleti szerződés feltételeit, de kereshetett volna új üzemeltetőt a két helyre. Ehelyett olyan – gyakori vélekedés szerint képmutató, bornírt és ötlettelen – javaslatot tettek, hogy joggal háborodtak fel azok is, akik soha vagy évek óta nem tették be a lábukat egyik bulihelyre sem. Azt, hogy legyen a Zöld Pardon helyén országzászló.

Ha eltekintünk attól, hogy az országzászló a Horthy-rendszer trianoni revízióra áhítozó országának jelképe volt, és úgy fogjuk fel az országzászlót, mint egy hatalmas trikolórt, akkor sem érthető, milyen elgondolás vezette az önkormányzatot, amikor a fiatalok közkedvelt helyére egy, "az új alkotmány megünneplésére alkalmas" helyszínt álmodott. Az ilyen dolgokról ugyanis nem a jelenlegi kormányt támogató önkormányzati vezetés, hanem az utókor szokott dönteni - itt pedig egy még hatályba sem lépett alaptörvénynek kívánnak emlékművet állítani.

A megoldás senkinek nem kedvez. A Zöld Pardon és a Rio környékén lényegében nincsenek lakóházak, az tehát nehezen képzelhető el, hogy a hangos zene zavarta volna a környéken élőket. Az önkormányzat bevételt veszít, a kerületi boltok és éttermek forgalmat, a szórakozóhelyek dolgozói pedig a munkájukat. Egy országzászlón nincs mit látogatni, nézni, őrizni - lehet, hogy egy-egy ember meg fog fordulni a környékén, de a XI. kerületben bárhol fel lehetett volna állítani az emlékművet. Ehhez nem kell szórakozóhelyeket lebontani.

A fiatalok elleni hadjáratot egyébként nem a XI. kerületi önkormányzat kezdte. A IX. kerület 2008-ban az egyébként kifejezetten igényes és érdekes programokkal, koncertekkel szolgáló alternatív fellegvárat, a Kultiplexet bontotta le hosszas huzavona után. Külön érdekessége a dolognak, hogy a ferencvárosi polgármester akkor még Gegesy Ferenc volt, aki az SZDSZ színeiben őrizte pozícióját két évtizedig, mint az egyik legsikeresebb kerületi polgármester. A Kultiplex-akció valódi oka természetesen a lakók szavazatának megszerzése volt, akik között egyébként meglehetősen megalapozatlan sok pletyka terjedt el a Kultiplex kapcsán (például a droghasználattal kapcsolatban).

Hasonló szórakozásellenes programokkal más önkormányzatokban is találkozunk: szintén nehezen védhető intézkedés az éjszakai alkoholstop a fővárosi önkormányzatokban. Nincs oka annak, hogy ha egyébként is tiltott közterületen az alkoholfogyasztás, miért ne vehetne valaki otthonra este tíz után egy-két sört. Főleg, ha nincs hová elmennie szórakozni, mert az önkormányzat bezárta a bulihelyeket.

Baloldali, jobboldali, szélsőjobboldali polgármesterek és önkormányzati vezetők körében teljes tehát a konszenzus arról, hogy az éjszakai szórakozóhelyek bezárása egy élhetőbb kerülethez vezet. Kérdés persze, hogy ki számára: a fiatalok majd koncertek helyett kocsmákba és a „négy fal közé” mennek bulizni, ami semmiképpen sem jobb, mint ha nyilvános helyen, bizonyos „felügyelet” alatt teszik mindezt. A bezárásoknak egyébként semmi köze a West-Balkánban történt tragédiához: sokkal régebben kezdődtek ugyanis, mint ahogy a katasztrofális eset megtörtént.

Ahelyett tehát, hogy országzászlókkal szántanák fel a budapesti éjszakai életet, érdemes lenne valamiféle kompromisszumot kötni önkormányzatok, politikusok, nyugalmat és rendet akarók, illetve szórakozni vágyó fiatalok között. Utóbbi rétegnek ugyanis semmi köze ahhoz, ki mennyiért bérel egy területet, és kinek a zsebébe vándorol a különbözet. Ahogyan az országzászlóhoz, alkotmányhoz, trianoni revízióhoz is egyre kevesebb van – teljesen érthetően. Ők csak meg szeretnének hallgatni egy koncertet szombat este, amit egyre kevesebb helyen tehetnek meg.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.