A feltételek tekintetében problémák vannak

MTA-közgyűlés: az Akadémia 63,4 milliárd forintból gazdálkodott tavaly

A közgyűlés második napján Pálinkás József az MTA 2010-es költségvetéséről és vagyoni helyzetéről tartott beszámolójában hangsúlyozta: a Magyar Tudományos Akadémia 63,4 milliárd forintból gazdálkodott tavaly, a központi költségvetésből 35,5 milliárd forinttal részesedett, saját bevételei 27,9 milliárd forintot tettek ki.

2011.05.03 10:53MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Az Akadémia jelentős mértékben függ az állami költségvetéstől - részben a támogatások, részben a pályázati rendszeren keresztül" - fogalmazott Pálinkás József.
   
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke kifejtette, hogy 2010-ben az Országgyűlés által elfogadott támogatásban 36,55 milliárd forint támogatás szerepelt. A jóváhagyott költségvetési támogatás egyrészt a kormány által elrendelt intézkedések, másrészt a jogszabályi változásokkal összefüggésben 35,47 milliárd forintra módosult. Az összeg 67,6 százalékát közvetlen akadémiai kutatási célokra fordították, 20,4 százalékát országos kutatás- és tudóstámogatásra, infrastrukturális célokra 2,1 százalékot, majd 10 százalékot pedig kutatásszervezési, igazgatási és egyéb feladatok finanszírozására.
   
A beszámoló szerint a központi költségvetésbe történő befizetések 17,98 milliárd forintról 19,17 milliárd forintra emelkedtek. Ez az Akadémia teljes kiadásának 34,1 százalékát, a költségvetési támogatás 56,6 százalékát teszi ki.
    
Az intézményi bevételek 2010-ben is növekedtek, ezek mértéke közel 6 százalékos volt. A bevételek ellenére a kutatóhálózatban komoly likviditási problémák alakultak ki a hazai pályázati források felülvizsgálatával összefüggő finanszírozási korlátozások miatt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a már érvényes szerződések alapján elvégzett kutatási feladatokra jutó támogatásokat nem, illetve még több esetben 2011-ben sem utalták ki. A kutatóhálózatban ezt a finanszírozási gondot az MTA saját erőforrásaival már nem tudja kompenzálni.

Az MTA vagyonának használhatósági (korszerűségi) szintje kismértékben, 19,4 százalékról 19,5 százalékra emelkedett. Ezen belül a matematikai és természettudományi kutatóintézetek gép-műszerállomány korszerűségi foka mindössze 16,4 százalékos, több intézet esetében pedig ez a mutató 10 százalék alá csökkent.
   
"Ez az eredmény még mindig nem megfelelő, mivel a hazai kutatási tevékenység nemzetközi színvonalú ellátása feltételezi a legkorszerűbb eszközállomány meglétét. Ezen a területen még további komoly, több milliárdos források bevonására, valamint az elhasználódott eszközök folyamatos cseréjére is szükség lenen" - hangsúlyozta Pálinkás József.
   
A közszférában, így az akadémiai kutatóhálózatban 2004-től nem volt központi illetményfejlesztés, ami a kötelező átsorolások elmaradását vonta maga után. Ez helyzet hátrányosan érintette a kutatói életpályamodell kiszámíthatóságát.
   
Mindezek "a megállapítások azt mutatják, hogy az Akadémia intézményhálózatánál mind személyi, mind a tárgyi feltételek tekintetében komoly problémák vannak, amelyeket tovább nehezít a hazai pályázati rendszer remélhetőleg csak ideiglenes leállítása" - mutatott rá Pálinkás József.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.