Öngyilkosság és búcsúlevél

Kísérleti program: amikor találkozik a tettes és áldozat

A hivatalok az áldozatok jogi esetleg anyagi megsegítésével foglalkoznak, a lelki feldolgozás a pszichológusokra, a társadalomra, civil szervezetekre marad. A kriminológiai intézet azt kutatja, kik válnak áldozattá, hogyan válnak áldozattá, milyen segítségre lehet szükségük, és milyen segítséget kapnak.

2011.04.14 18:19MR1- Kossuth
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az egész élete zátonyra futott annak a lánynak, akit szexuális erőszaktevők támadtak meg korábban. A tetteseket a bíróság elítélte, börtönbe kerültek, de a lány élete megváltozott: nem tud visszailleszkedni az iskolába, családi élete megingott, és támadójának cimborái folyamatosan fenyegetik őt és az édesanyját.

Barabás Tünde kriminológus azt mondja, az eset jól példázza az ügyben elkövethető hibákat, hiszen nem egyedi történet. Ami az áldozatnak nyújtható védelmet illeti: a rendőrség eleve csak akkor jár el, ha bizonyítható, hogy valakit megfenyegetnek, zaklatnak. A kriminológus szerint nem az a megoldás, ha elmegy a lány másik iskolába, ott kell megoldani a problémát. Az persze látszik, hogy a lány többszörösen sérült, mert ismételten áldozattá vált többször is. Ilyen cselekményeknél az egész közösség sérülhet, ezért érdemes lett volna pszichológus segítségével megbeszélni a történteket – ha már nyilvánosságra kerültek.


A büntetőeljárás tartalmazza, hogy milyen jogai vannak áldozatnak, az iratbetekintéstől kezdve az ügyben való részvételig. Létezik egyéb forma a megsegítésükre, például anyagi kérdésekben a kárenyhítésre vonatkozó törvény, de az esetek lelki feldolgozásával valójában nem igazán törődik a jog, a hivatal a kárenyhítéssel, jogi kérdésekkel, tanácsadással foglalkozik.

Tóth Tamás 18 évvel ezelőtt aláírásokat gyűjtött a halálbüntetés visszaállítására, miután a fiát fegyveres bűnözők meggyilkolták egy erdőben.

Úgy tudja, a fia egyik gyilkosa – ketten voltak – öngyilkos lett, és három búcsúlevelet hagyott hátra, de abból kettő államtitok. És nem érti, hogyan lehet egy hétszeres gyilkos levele államtitok, mit írhatott? Tóth Tamás most is azt mondja, évente 150-180 embert gyilkolnak meg az országban, és neki meggyőződése, hogy a halálbüntetés elrettentő hatású lenne.

A cikk itt folytatódik: Kattintson!

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.