A szervezetek szerint lehetetlen az érdemi vita

Civilek: ismeretlenek az alkotmányozás céljai

Civil szervezetek szerint az alkotmányozás menete nem felel meg a jogállamiság követelményeinek.

2011.04.12 12:05MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért keddi közös közleménye úgy fogalmaz, hogy az alaptörvény-javaslat egypárti alkotmányozás eredménye.
   
A három civil szervezet dokumentuma szerint "az alkotmányozás szükségességét a kormány nem támasztotta alá világos és meggyőző indokolással, annak céljai ismeretlenek, a politikai közösségnek pedig nem volt módja kinyilvánítani, hogy akar-e új alkotmányt".
   
Az alaptörvény titokban készült, "nem ismert, hogy kik szövegezték" a tervezetet, és a kilencnapos parlamenti vita lehetetlenné teszi a javaslat érdemi megvitatását  - írták.
   
A szervezetek szerint az alaptörvény-javaslat ellehetetleníti a politikai váltógazdálkodást, gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, a választójog kiterjesztésével pedig indokolatlanul átalakítja a politikai közösség kereteit. "Ha elfogadják az alaptörvényt, az alapjogok a korábbinál alacsonyabb szintű védelmet élveznek majd, e jogok kikényszeríthetősége pedig súlyos csorbát szenved az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével" - fogalmaztak.
   
Kifejtették, hogy a javaslat szerint a központi költségvetés kikerül az Országgyűlés kizárólagos fennhatósága alól, az Országgyűlés pedig egyszerűen feloszlathatóvá válik. A tervezet megfosztja a következő egyszerű többségű kormányt attól a lehetőségtől, hogy saját kormányprogramját megvalósítsa, hiszen olyan szabályozási tárgyköröket utal kétharmados törvények körébe, mint az adózás vagy a nyugdíjrendszer.
   
Az alaptörvény-javaslat "indokolatlanul szakít" a politikai közösség eddigi meghatározásával, amikor lehetőséget teremt arra, hogy az országhatáron kívül élő magyar nemzetiségű emberek is választójogot kapjanak, és ezzel olyan politikai döntések meghozatalában vegyenek részt, amelynek "következményeit nem viselik" - olvasható.

Az új alkotmányról szóló javaslat szerintük szakít azzal az alapelvvel, hogy "az alapvető jogok az embert ember mivoltánál fogva illetik meg, tekintet nélkül kötelezettségei teljesítésére, érdemeire vagy társadalmi hasznosságára". A tervezet egészét egy konzervatív-jobboldali ideológia hatja át - írták. Ez mindazokat, akik nem fogadják el a közösség értékeiként meghatározott ideologikus értékeket, illetve nem a javaslat szerint ideálisnak tekintett életformát követik, korlátozza abban, hogy alapvető jogaikat a közösség teljes jogú tagjaiként gyakorolhassák - tették hozzá.
   
A szervezetek szerint a tervezet gyengíti a kormány és az országgyűlési többség ellensúlyait, így az Alkotmánybíróságot és az ombudsmani intézményt: az Alkotmánybíróság függetlenségét veszélyezteti, hogy a javaslat nem tartalmazza a tagjai jelölésére vonatkozó szabályokat. Alkotmányi rendelkezés hiányában, kétharmados többsége birtokában a kormány olyan szabályokat alkothat a jelölésre, amelyek nem kényszerítik konszenzusra az ellenzéki pártokkal - írták.
   
A közleményben kitértek arra is, hogy az alkotmányozó nem tart igényt "a nemzeti és etnikai kisebbségek, a jövő nemzedékek jogait védő ombudsmanokra és az adatvédelmi biztosra", mivel szerintük elegendő egy országgyűlési biztos az alapvető jogok védelmére. Az adatvédelmi és információszabadság-biztos helyett államigazgatási szervet állítana fel a javaslat, vagyis megszűnik az érintett jogok független intézményi védelme - írták a civil szervezetek.
   
Felhívták a figyelmet arra, hogy szerintük az alaptörvény elfogadása az alkotmányozási folyamatnak csak a kezdete, nem a vége. A javaslat számos kérdést nem tisztáz, sarkalatos törvények sorozata fogja megváltoztatni a magyar demokrácia alapvető szabályait: "újradefiniálják a választási rendszert, a választásra jogosultak körét, a bíróságok igazgatását és az alapvető jogokra vonatkozó garanciális szabályokat" - olvasható.
    "
E törvények tartalmát és elfogadásuk időpontját ma még nem ismerjük, így az alaptörvény elfogadásával sem válik ismertté, hogyan működnek majd az alapvető intézmények, milyen tartalmúak lesznek az alapjogok" - írták a közleményben.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.