Az eső ránk mossa a radioaktív piszkot

Budapesten tízszeres a radioaktív jód

A 2011. március 11-ei földrengésben megrongálódott fukusimai atomerőműből kiszabadult radioaktív felhő két hete Izlandot érte el először, majd megemelkedett sugárzási értéket mértek szinte egész Európában. Budafokon tízszeres növekményt regisztráltak.

_{2011.03.30 20:46ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés sújtotta fukushimai atomerőműből kiszabaduló radioaktív felhő a magas légkörbe kerülve eljutott egészen Európáig, így Magyarországra is, ugyanis 19 nappal a baleset után a radioaktív jód szokásos értékének - a Tények információja szerint - 5-10-szeresét mérték Budafokon.

Dr. Turai István, az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet megbízott főigazgatója a hirado.hu érdeklődésére elmondta: Magyarországon is mérik a levegő sugárszennyezettségét; a radioaktív jódot az elmúlt napokban Pakson már képesek voltak kimutatni.

A Budafokon mért növekmény a szakemberek szerint éppen csak kimutatható mértékű, még csak az egymilliomod részét sem éri el annak, mint amit a diagnosztikai eszközökben használ a mai orvostudomány. Igaz nem úgy szaladgálunk az utcán, hogy közben röntgeneznek, így ez a hasonlat kicsit sántít. A lényeg, hogy az egészségügyi határérték alatt van a sugárzás szintje, de tény, hogy a szokásos tízszerese, ami nem a normális.

Mindazonáltal, az eső önmagában is hozzájárul a radioaktivitás mértékéhez, itt sem volt másképp, sőt, Pozsonyban is a csapadék mosta ki a légkörben terjedő radioaktív részecskéket, ott a szokásos sugárzási érték 500-szorosát mutatták ki, ám még ez sem jelent veszélyt; a háttérsugárzás sem nőtt.

_{KATT a képre az országos háttérsugárzás utolsó 2 hetének megtekintéséhez!}

A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére épült ki hazánkban az országos sugárzásfigyelő rendszer. A rendszer legfontosabb része a több mint 90 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabad téren álló állomások olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás, az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. A dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra.

A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 60-160 nSv/óra körül ingadozik. Ez az érték függ a magasságtól, és a talaj típusától. Az ingadozást - ahogy már írtuk - természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék mennyiség) változásai befolyásolják.

_{Forrás: asahi.com, Koike Riyuuta, 2011.03.30.}

A fukusimai erőműnél azonban több mint háromezerszeresét mérték a sugárszennyezettségnek a tengervízben, a sérült reaktorból ugyanis az óceánba áramlik a hűtéshez használt sugárfertőzött víz.

A NAÜ által és az ECURIE (az Európai Unió nukleáris és radiológiai balesetek során alkalmazandó gyorsértesítési rendszere) hálózaton közzétett információk alapján, a következő jód aktivitás-koncentráció mérési adatok állnak rendelkezésre Európából. A táblázatban a mérőhelyeken mért maximum értékek láthatók a mérések időpontjának megjelölésével.

_{Forrás: OAH}

Az adatok összhangban vannak a magyarországi állomások mérésivel. Az adatok alapján összegezve elmondható, hogy az európai állomások 2 és 530 mikroBq közötti radioaktív jódot észleltek köbméterenként a levegőmintákban. (Meg kell jegyezni, hogy az alsó érték a kimutathatósági határ.) A mintákban cézium megjelenését pedig csak egy-egy állomás jelezte.

A koncentráció értékekből számítható dózisteljesítmény a természetes sugárterhelésből származó dózisteljesítménnyel összehasonlítva rendkívül kicsi (<ezred része), semmilyen kockázattal nem jár sem az emberekre, sem a környezetre nézve – állítja az Országos Atomenergia Hivatal.

_{Korántsem bíztató a sérült blokk állapota - Forrás: asahi.com, 2011.03.27.}

A Fukusima Daiichi atomerőmű 1. blokkja melletti aknában talált vizet a telephelyen található radioaktív hulladéktárolóba tervezik átszivattyúzni. Az elvégzett analízis alapján ez a víz nagyságrendekkel kevesebb radioaktív jódot és céziumot tartalmaz, mint a turbinacsarnokban található közeg.

A NAÜ hivatalos közlése szerint az erőmű közelében, a kibocsátási pontnál a március 26-ai csúcs óta jelentősen csökkent a tengervízbe került, oldott radioaktív anyag koncentráció. Nem hivatalos japán hírügynökségi források (Kyodonews) azonban újabb erőteljes növekedésről számoltak be március 30-án.

_{Szennyezettek többek között a leveles zöldségek, a tej és a víz is - Fotó: asahi.com, 2011.03.30.}

Március 28-ától kezdődően viszont két újabb ponttal egészítették ki az erőmű körüli tengervíz-mintavételi hálózatot. A március 28-ai, az erőműtől 30 km-es távolságban vett mintákban újra megnövekedett az oldott radioaktív anyag koncentráció, ez valószínűleg a március 26-ai nagyobb kibocsátás eredménye, megjelenése a távolabbi vizekben.

A japán élelmiszerbiztonsági hivatal közzétett egy 30 oldalas, japán nyelvű dokumentumot, ami az élelmiszerekben található radioaktivitás kezelésének alapelveit tartalmazza.

_{Japánban szükséges a védőruházat a szakembereknél - Forrás: asahi.com, 2011.03.30.}

Az atomerőművi balesetek során az egészségügyi kockázatot jelentő fő izotópok a radioaktív cézium és a radioaktív jód. A radioaktív jód felezési ideje 8,04 nap - ez azt jelenti, hogy mintegy 3 hónapon belül szinte az összes kibocsátott radioaktív jód eltűnik a környezetből. A Cs-137 felezési ideje 30 év, emiatt a kihullott radioaktív anyag mennyiségétől függően bizonyos területeken környezeti sugármentesítés válhat szükségessé (pl. a mezőgazdaságban, vagy az erdészetben, stb.)

A radioaktív jódtól származó belső sugárterhelést - a radioaktív jódizotópok felvételét a pajzsmirigybe - meg kell előzni a pajzsmirigy-károsodás elkerülése érdekében. Ehhez - különösen a 0-18 éves korcsoportban - jódtablettát (KI) kell bevenni a nemzeti nukleárisbaleset-elhárítási tervezési kritériumok szerint. Ha radioaktív kihullás történik, a friss leveles zöldségek (pl. saláta, káposzta, petrezselyem) fogyasztását meg kell tiltani. A helyileg termelt tej és tejtermékek fogyasztását is tiltani kell és helyette import termékeket, a csecsemőknek pedig bébiételt kell fogyasztani.

Mivel a jódtabletták bevételének szükségességéről csak a hatóságok dönthetnek a baleseti szituáció – s a helyi sugárzási viszonyok – értékelése után, így a jódtablettákat nem szabad bevenni egyéni kezdeményezésre vagy félelemből – figyelmeztet az ÁNTSZ.

A jódtabletták - a jódizotópokon kívül - nem védenek a testen kívülről érkező sugárzás ellen vagy egyéb radioaktív anyagok ellen.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter