Kormányszóvívő: nincs ok leállítani az erőművet

Tűzkár Pakson - veszélyes a magyar atom?

Miközben lángolt Fukusimában a japán atomerőmű, egyre többen foglalkoznak azzal, hogy nálunk, a paksi atomerőműben megtörténhetne-e ekkora katasztrófa. Geofizikusok szerint szinte biztosan nem, mivel egészen más földtani környezetben van hazánk középső része, mint a távol-keleti szigetvilág.

2011.03.16 17:19ma.hu/MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Tűzeset persze ettől függetlenül is megtörténhet, és akár azon is el lehet gondolkozni, ahogy a japánok a tengervizet használták hűtésre, úgy nálunk a Duna vizét lehetne-e ugyanerre használni.

Dr. Lux Iván, a Magyar Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy Pakson nem ez az első számú veszélyforrás. Hosszú évekre visszamenőleg nem történt jelentős tűz az erőműhöz kapcsolódó területen, ahol legfeljebb három olyan eseményre emlékszik vissza, amiből a legnagyobb gondot egy kábeltűz okozott. Az sem a reaktorcsarnokban történt, és a legnagyobb problémát nem maga a tűz, hanem a kábel pótlása okozta. Az erőműnek egyébként saját tűzvédelmi rendszere van, de szükség esetén nem csak a helyi erők, hanem a városi tűzoltók is kivonulnak a helyszínre.

Jan Haverkamp.


A Japánban történt természeti és atomerőművi katasztrófa után rendkívül fontos, hogy hazánk milyen álláspontra helyezkedik az atomenergia felhasználása terén, hiszen itthon az elektromos áram majdnem 40 százalékát Paks állítja elő.

Közben Európában olyan hangokat hallani, hogy a magyarországi erőmű is a veszélyesek közé sorolandó. Erről Jan Haverkamp, a Greenpeace európai uniós nukleáris szakértője nyilatkozott a CNBC-nek. Úgy látja, nem zárható ki az öreg kontinensen hasonló baleset. Európa 141 erőműve – szerinte – a legveszélyesebbek közé tartozik.

Akadnak az átlagosnál veszélyesebbek is, amelyeknek a technológiája, illetve a kora miatt áll fenn a szokásosnál nagyobb veszély. Haverkamp megfogalmazásában a fukusimai Dai Icsi erőműhöz hasonló technológiával készült a paksi erőmű is, amelynek a második védővonalát hiányolja a Greenpeace szakértője. Az ilyen erőművekből akad még Szlovákiában és Csehországban is.

A Prágában elő holland szakember megállapításával vitatkozik az atomenergiahivatal főigazgató-helyettese, aki megemlítette, hogy többször is próbált érvelni Haverkamppal szemben, bár nem tudta meggyőzni. A magyar szakember legfőbb érve az, hogy az unióhoz történő csatlakozás előtt a biztonságért felelős szakemberek megvizsgálták a Paksi Atomerőművet (is), és azt a megállapítást tették, hogy éppen olyan biztonságos, mint a működő nyugat-európaiak.

Kormányszóvivő: nincs ok a paksi atomerőmű leállítására

Semmi ok nincs a paksi atomerőmű leállítására - jelentette ki a kormányszóvivő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján a japán katasztrófával kapcsolatos felvetésre válaszolva.

Nagy Anna hangsúlyozta: a paksi a biztonságos erőművek közé tartozik, állapota jónak mondható nemzetközi összehasonlításban is. Hozzátette, Magyarország közelében nincs olyan törésvonal, mint amilyen a japán katasztrófát okozta. Paks földrengés-biztonsági szempontból is a biztonságos intézmények közé tartozik.

Arra a kérdésre, hogy Magyarországra milyen hatása lehet a távol-keleti országban történteknek, a szóvivő azt mondta: a világgazdaságra gyakorolt várható negatív hatásnál súlyosabbra nem számítanak.

A paksi erőmű bővítési tervét firtató felvetésre Nagy Anna úgy reagált: "semmilyen olyan módosítás nem várható Pakssal kapcsolatban, ami a japán katasztrófához kapcsolódik", de a magyar atomerőmű ellenőrzése természetesen sokkal erősebb és hangsúlyosabb lesz.

Szerdán tovább súlyosbodott a pénteki földrengés és szökőár nyomán kialakult japán nukleáris válság.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.