A harmadik lesz az igazi?

Most Medinára "imádkozná" a NATO-radart a honvédelem

A Honvédelmi Minisztérium (HM) a Tolna megyei Medina környékén működő radarszázad területét javasolja az eredetileg a Zengőre, majd a Tubesre tervezett katonai lokátor helyszínéül.

2011.03.08 13:19MTI

Vén Attila (Fidesz-KDNP), a település polgármestere az MTI-nek annyit mondott, hogy a HM korábban megkereste az önkormányzatot ezzel kapcsolatban, és a község vezetése egy kirándulás keretében megszemlélte a Békéscsabán működő háromdimenziós radart.

A lokátor Medinára telepítésére utal a község képviselő-testületének tavaly december 23-i jegyzőkönyve, amely szerint az egyik képviselő arról érdeklődik a polgármesternél, hogy mikor tájékoztatják a lakosságot a radar építéséről.


A harmadik magyar katonai lokátor története


Az 1990-es évek közepére a Magyar Köztársaság légvédelmének rádiólokációs felderítő-, információs és vezetési rendszere elavult. A legtöbb berendezés működési frekvenciája nem felelt meg a bevezetésre kerülő nemzetközi szabványoknak, a polgári célú kommunikációs berendezésekkel egyre több esetben fordult elő kölcsönös interferenciás zavarás. 1994-től megkezdődött a rádiótechnikai dandár "átszervezése", új megoldást kellett kidolgozni a nemzeti légtérellenőrzés és a légvédelem rádiólokációs biztosításának hatékony és gazdaságos megvalósítására. A nemzeti elgondolás megvalósítására az Országgyűlés már 1995 őszén határozatot fogadott el, jóváhagyva a Bükk, illetve a Mecsek legmagasabb pontjaira építendő két radarállomás tervét. Magyarország a NATO egységes légvédelmi rendszeréhez olyan légvédelmi vezetési rendszerrel csatlakozott, amely a minimális katonai követelményeket csak részben tudta, illetve tudja teljesíteni.

Magyarország 1999. évi belépését követően az Észak-atlanti Tanács 1999. július 25-én jóváhagyta a radarrendszer fejlesztésére kidolgozott csomagot, majd hozzájárult a beszerzési folyamat indításához, biztosítva annak anyagi fedezetét.

A szerződés alapján a NATO biztonsági beruházási programja keretében három új katonai légtérfigyelő radarberendezést létesítenek Magyarországon, méghozzá Bánkúton, Békéscsabán és a Mecsekben, akkori elképzelések szerint a Zengőn.

Az első két helyszínen már felépültek a lokátorok, a harmadik beruházás azonban jelentősen csúszott. A munkálatok megkezdését 2001-re tervezték, s 2004-2005-re kívánták befejezni, az építési engedélyeket az Orbán-kormány idején, 2002. március 21-én kelt kormányhatározat alapján adták ki.

A Zengő-beruházás ellen 2003 végétől társadalmi tiltakozás bontakozott ki, egyrészt az ott található különleges természeti értékek (például a veszélyeztetett bánáti bazsarózsa) miatt, másrészt mert az engedélyezési folyamatban a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok szervezeteinek érdemi véleménynyilvánításra nem volt lehetőségük.

A környezetvédelem iránt különösen elkötelezett Sólyom László államfő is személyesen tiltakozott a Zengő-terv ellen. Ennek nyomán a kormány 2004 közepén szakértőkből álló vizsgálóbizottságot alakított, s ennek javaslatára 2005 februárjában úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett NATO-radarállomás az 1999-ben jóváhagyott, majd azt követően engedélyezett módon nem épülhet meg.

Gyurcsány Ferenc kormányfő a megvalósításra új tervet, új koncepciót és alternatív lehetőségek feltárását kérte. Ilyen megoldásnak végül 2005. november 23-án a Nagy-Tubes hegy mellett döntöttek. A 611 m magas Tubes Pécs külterületén, a Keleti-Mecsek vonulata és a Jakab-hegy között található, a Mecsek második legmagasabb csúcsa. A Tubes a Misina-Tubes természetvédelmi terület része, 1974 óta a helyi védett városi parkerdő része is. A gerinc és a déli hegyoldal a Mecsek növénytanilag legértékesebb területe, több mint ötven védett növényfaja közül kettő fokozottan védett. A terület része az EU Natura-2000 különös védelem alá javasolt területeknek. (A csúcs alatt épült HM és Pannon-GSM tulajdonú objektumok miatt ugyanakkor a terület tájvédelmi szempontból erősen roncsolódott.)

A NATO 2006 májusában katonai-szakmai szempontból elfogadta a háromdimenziós lokátor tubesi helyszínét. Pécsett a döntés tiltakozásokat váltott ki, s december 1-jére összegyűlt az elegendő számú pécsi aláírás népszavazás kiírásához. A 2007. március 4-én megtartott referendum azonban az elégtelen részvétel miatt érvénytelen lett, bár a szavazók többsége elutasította a beruházást. 2007. április 21-én a Honvédelmi Minisztérium kiadta az építési engedélyt, ezt Pécs város megfellebbezte. Júniusban Szekeres Imre honvédelmi miniszter aláírta a másodfokú, jogerős építési engedélyt.

Decemberben Pécs város képviselő-testülete módosította építési szabályozási tervét, hogy megakadályozzák a NATO-radar felépítését, és felfüggesztették a miniszter által kiadott építési engedélyt, az ügy a Legfelsőbb Bíróságra került.

2009. május 11-én az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a pécsi városi önkormányzat által 2006 és 2008 között alkotott tiltó módosító rendeleteket, továbbá megsemmisítette a város építési szabályzatáról, illetve annak módosításáról szóló önkormányzati rendeleteket is.

fotó: googlemaps


November 27-én a Fővárosi Bíróság felülvizsgálati eljárásában jogerősen elutasította a Tubes tetején lévő katonai híradóobjektum korszerűsítését, a NATO-radar kiépítését engedélyező miniszteri határozatot támadó beadványokat. 2009. december 17-én a pécsi önkormányzat lezáratta a Tubesre vezető utat.

Páva Zsolt polgármester bejelentette: megakadályozzák a hegyre tervezett katonai radarállomás építését, amelyre egyébként a Honvédelmi Minisztériumnak jogerős engedélye van. A civilek és Pécs önkormányzata a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak a döntés felülvizsgálatát kérve.

2010. március 17-én a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra kötelezte a Tubesre tervezett NATO-radar ügyében a Honvédelmi Minisztérium (HM) építési hatósági osztályát. 2010. július 16-án a Honvédelmi Minisztérium megszüntette a Tubesre tervezett radarállomás építésügyi hatósági eljárását. Így a minisztérium hivatalosan is elállt attól, hogy a NATO-lokátort a Tubesen épüljön fel.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.