Kedvezőbb a közhangulat a felmérés szerint
A magyarok többsége a reformok mellett áll
A kormány kedvező alaphelyzetben láthat neki a strukturális reformoknak, hiszen a Széll Kálmán Terv két fontos magyarázatát a megkérdezettek nagy többsége támogatja - olvasható a Nézőpont Intézet február elején készült közvélemény-kutatásában.
2011.03.02 12:20MTIA Nézőpont Intézet kutatása szerint a Széll Kálmán Terv keddi bemutatása lefektette az idei év pontos tárgyalási ütemtervét, és kijelölte felelőseit. A gazdasági intézkedések pontjainak elfogadását széles körű vita előzheti meg, a társadalmi ellenállást azonban csökkentheti, hogy a bejelentés előtti közvélemény-kutatás alapján kedvező közhangulat erősíti a kormány kezdeti tárgyalási pozícióját.
A felfokozott reformváró hangulatban segíti az intézkedések elfogadását, hogy azok magyarázatában több támogatott vélemény is megjelent - írta az intézet. A magyarok 76 százaléka egyetért azzal, hogy munkanélküli-segély csak annak adható, akinek senki sem tudott munkát biztosítani, 62 százaléka pedig úgy véli, hogy a rokkantnyugdíjasok számottevő része nem jogosan veszi igénybe az ellátást - írják a kutatók.
A közlemény szerint tízből nyolc (18 éven felüli) tanuló, valamint a nyugdíjasok és a munkahellyel rendelkezők 77-77 százaléka igazolta a felmérésben a munkanélküli-segélyezés reformjának szükségességét, de az állástalanok körében is meglepően magas támogatás tapasztalható (69 százalék). Miközben a Fidesz-szimpatizánsok 83 százaléka ért egyet a kormány érvelésével, és azt a szocialista tábor 74 százaléka is támogatja, a Jobbik szimpatizánsainak "mindössze" 63 százaléka ért egyet azzal, hogy munkanélküli segély csak annak adható, akinek senki sem tudott munkát biztosítani.
A rokkantnyugdíj-ellátás rendszerének felülvizsgálata a munkanélküliek 69, a munkavállalók 66, valamint a nyugdíjasok 60 százaléka szerint lenne szükségszerű. A kormánypártok és a legnagyobb ellenzéki párt szimpatizánsai ugyanakkora arányban vélik igaznak, hogy a rokkantnyugdíjból élők számottevő része jogosulatlanul veszi fel havi járandóságát (68-68 százalék), a kisebb parlamenti pártokra azonban ez kevésbé jellemző - áll a közleményben.
Az adatfelvétel február 7. és 10. között készült, ezer ember véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán.