A Széll Kálmán Terv a közoktatásról

Csak tizenöt évig kell iskolába járni

A jövő év szeptemberében életbe lépő közoktatási törvényben tizennyolcról tizenöt évre csökkentik az oktatási kötelezettség felső korhatárát.

2011.03.01 14:11MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

 Ez a Széll Kálmán Tervből derül ki, amelyet kedden ismertettek. A dokumentum szól arról is, hogy az államnak vissza kell térnie az oktatás világába: nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől. Az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítaná meg a kormányzat.
   
A Széll Kálmán Tervben az olvasható, fel kell kínálni a 15. évüket betöltő fiataloknak: választhassanak, folytatják tanulmányaikat vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső határát 15 évre szállítja majd le.
   
A dokumentum helyzetértékelése szerint a közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran olyan tudással bocsátják el a tanulókat, ami nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Felvetik azt is, hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, ezt pedig súlyosbítja a 18 éves korig tartó tankötelezettség. Az adósság növekedésének egyik okaként a terv azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik.
   
A tervben a többi között az olvasható, hogy a magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. Az egyetemek, főiskolák tömegével és drágán juttatnak fiatalokat olyan diplomákhoz, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába, a képzése szerkezete rossz, a reáltudományok és a műszaki ismeretek túl alacsony szinten szerepelnek a kínálatban.

Ehhez társul, hogy a munkaerőpiac számára hasznos területeken végzett hallgatók gyakran elhagyják az országot, a magyar adófizetők támogatásával megszerzett képzettségüket más országban kamatoztatják és ott fizetnek adót. Az ő képzésükre szánt pénz az államadósságot gyarapítja, hiszen a kiadásokat nem követik az elvárt bevételek - írják.
   
Megoldásként a Széll Kálmán Terv azt javasolja: a felsőoktatási rendszerben tervszerűen érvényesítsék az ország egészének céljait, benne az államadósság csökkentését. A dokumentum alapján az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítja meg a kormányzat, a képzés belső összetételéről pedig szintén a kormány hozza meg a szükséges döntéseket, szem előtt tartva, hogy nagyobb arányban szerepeljenek a programokban a munkaerőpiacon keresett reál és műszaki ismeretek.(A felsőoktatási intézmények 53.450 hallgatót vehetnek fel idén államilag támogatott képzésre. A felvételi keretszám 2007 óta 56 ezer volt, 2006-ban pedig még 62 ezer diákot vehettek fel államilag finanszírozott képzésre az egyetemekre, főiskolákra.)
   
A terv alapján - mint azt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte - idén szeptemberig elfogadják a közoktatási és a felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket, 2012. szeptemberében pedig megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere és hatályba lép az új közoktatási törvény.


   

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.